0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 2.

Pokolból a mennybe: így népesül be újra a tehéntelep a járvány után

Április elején a Darnózseli Agrár Zrt. tehenészeti telepén megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa. A betegség azonosítását követően a hatósági szakemberek azonnal elvégezték a járványvédelmi intézkedéseket.

Rejtély

Miután az első állat a ragadós száj- és körömfájás tüneteit mutatta, az állatorvos mintákat küldött a laborba, ahol a vírust szekvenálták. Kiderült, hogy valamennyi fertőzött szlovák és magyar állattartó telepen regisztrált vírus egy törzsből származik, aminek két leágazása van. Az egyiknek Bácsa–Levél volt a terjedési útvonala, a másiknak Csiliznyáradról Darnózseli és Dunakiliti. Eleinte a darnózseliek azt feltételezték, hogy Szlovákiából a széllel érkezett hozzájuk a fertőzés, azonban valójában ez nem lehet magyarázat. Tóth Adél elmondása szerint Csiliznyárad jóval messzebb fekszik Darnózselitől, nem fertőződött meg a két település között élő vadállomány, a legeltetett szarvasmarhák, háztáji állatok, a telepnek pedig semmilyen kapcsolata nem volt Csiliznyáraddal.

A vírus először a legzártabb istállójukban tartott állatokat fertőzte meg, míg az egyéb nyitott istállókban tartott állatokban sokáig nem lehetett kimutatni a kórt, így a széllel történő terjedés nem igazán tűnik igazolhatónak.

A tulajdonos a Nemzeti Nyomozó Irodánál is volt tanúkihallgatáson, és a Nébih is nyomoz az ügyben, de konkrét választ egyáltalán nem kapott arra vonatkozóan, honnan érkezhetett a vírus, így ez a kérdés egyelőre megválaszolatlan maradt.

Megkezdődött az újratelepítés

Amikor az állatok leölése befejeződött, abban a pillanatban Tóth Adél azt gondolta: itt a vége, nincsenek állatok, termelés, ellenben nagy hiteleik annál inkább, azaz a bank majd mindent visz. Aztán eszébe jutott édesapja, akinek egész élete munkája benne van a cég létrehozásában és üzemeltetésében, majd a negyvenfős dolgozói közösség, akikért felelősséggel tartozik, így hát nem volt más választása: folytatni kellett! Egy nappal a fertőződés bebizonyosodása után összehívta a vezető dolgozókat, és közölte velük döntését: „Küzdünk, ameddig a körülmények engedik, és mindent megteszünk, hogy a telep újra működjön”. A kártalanítás megérkezéséig teljes bizonytalanságban éltek. De nagy nehezen átvészelték ezt az időszakot, és a leölt állatok értékének kifizetése után megkezdődhetett az új vemhes üszők megvásárlása és a járványvédelmi telepi fejlesztések megvalósítása.

Fotó: Darnózseli Agrár Zrt.
A telepet fokozatosan fogják feltölteni, szeptemberben 346 vemhes állat érkezett meg, októberben további 45 fiatal üsző és 34 vemhes üsző, és decemberben-januárban is érkezni fog egy újabb vemhesüsző-szállítmány.

A kitűzött cél 700 vemhes üsző megvásárlása, és ezzel 2026 végére, 2027 közepére a korábbi pályázatban vállalt 650-es tehénlétszám elérése. Kanadai genetikával dolgoznak, és kizárólag magyar tenyésztőktől vásárolják az állatokat. Olyan állatokat igyekeztek választani, amelyeknek genetikai potenciálja tejtermelés szempontjából valamivel jobb, mint a leölt állományé, ezzel igyekeznek az előzőnél magasabb színvonalú termelést megvalósítani. Az újratelepítést követően az első ellés október 26-án volt, így már tej is termelődött – jelenleg mintegy 2000 liter tejet fejnek naponta. Partnereik igen lojálisak és türelmesek velük ebben a nehéz időszakban.

A 650-es állomány elérése mellett céljuk továbbá, hogy kiegyensúlyozott, egészséges, nem túlhajszolt állataik legyenek, amit egy egymással jól összedolgozó szakmai csapat gondoz. Tóth Adél úgy érzi, ehhez most minden adott. A tragikus eseményből pedig azt szűrte le tanulságként, hogy az ember nem lehet elég óvatos, bármennyire is szeretné elkerülni a bajt, ha a sors úgy akarja, az megkerülhetetlen. Fel kell készülni, és bármi is történik, a lehető legjobban kell helytállni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság