A törpeszúnyogok (Culicoides) által terjesztett kéknyelv (BTV-3) nem jelent veszélyt a lakosságra vagy az élelmiszerbiztonságra, de érintheti a páros ujjú patás állatokat, például a juhokat és a szarvasmarhákat – írja a BBC.
A Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Vidékügyi Minisztérium (Daera) közölte, hogy egy vágóhídon végzett megfigyelés a betegség jelenlétét jelezte két, a Down megyei Bangor közelében lévő farmról származó tehénben. Szombat este 20 km-es ideiglenes ellenőrzési zónát vezettek be. Andrew Muir miniszter azt mondta, „nagyon fontos, hogy éberek legyünk ezzel kapcsolatban”.
„Bár ez nem érinti a közegészséget és az élelmiszerbiztonságot, potenciálisan nagyon komoly következményekkel jár az agrár-élelmiszeriparra, és valódi aggodalmat okozott a gazdálkodó közösségben.”
A Good Morning Ulster című műsorban a miniszter arra ösztönözte a gazdákat, hogy oltsák be állataikat, de hozzátette, hogy ez az ő döntésük.
„Ha én lennék a gazda, én élnék ezzel a lehetőséggel, de másoknak saját körülményeik alapján kell dönteniük erről” – mondta. „A felvételi arány viszonylag alacsony. Főként azok a gazdák oltanak, akiknek nagyon nagy értékű állataik vannak.”
Hol találták meg a kéknyelv-vírust?
A Clandeboye Estate azt közölte a BBC News NI-vel, hogy „egy rutinvizsgálat megerősítette a kéknyelv elleni antitestek lehetséges jelenlétét két olyan állatban, amelyek korábban a Clandeboye állományhoz tartoztak”.
Közölték, hogy a Daera-t azonnal értesítették, és „szorosan együttműködnek az állatorvosi csapattal további vizsgálatok elvégzése érdekében. A kéknyelv-vírus nem érinti az embereket, és nincs hatással a tejtermékekre vagy általában az élelmiszerbiztonságra” – mondták.
„A legmagasabb szintű élelmiszer-előállítási és állatjóléti szabványok iránti folyamatos elkötelezettségünkkel összhangban a következő napokban további vizsgálatokat fogunk végezni.”
Fenyegetést jelent a szigetország agrár-élelmiszeriparára
Hétfő délután Muir az ülésen elmondta, hogy az agrár-élelmiszeripar jövőjének biztosításának legjobb módja a kéknyelv-vírussal szemben az, ha „gyorsan és határozottan lépünk fel ellene”.
A minisztert kártérítésről is kérdezték, és azt mondta, hogy „eseti alapon” fontolóra veszik. Hozzátette, hogy ha kéknyelv-pozitív állatokat kell leölni, a kártérítés a piaci érték 50%-át fedezné. „Ez fenyegetést jelent agrár-élelmiszeriparunkra, és fontos, hogy ennek megfelelően reagáljunk” – mondta, utalva a most érvényben lévő ellenőrzési zónára.
Ian Buchanan, aki juhokkal, szarvasmarhákkal és tejtermeléssel foglalkozik Dungiven, Londonderry megye közelében, azt mondta, a gazdálkodókat sokkolták az események.
– mondta. Buchanan a BBC Radio Foyle North West Today című műsorában elmondta, hogy a juhokat nagyon komolyan érinti ez a betegség. „A juhok bele is pusztulhatnak, és Hollandiában 2023-ban sok juh elpusztult, ami hosszú idő után az első európai kitörés volt” – tette hozzá.
Hogy érinti a betegség a gazdákat?
William Irvine, az Ulster Farmers’ Union képviselője elmondta, hogy nagyon aggódnak.
„Reménykedtünk, hogy megússzuk erre a szezonra, de az utolsó pillanatban megjelent, és most minden óvintézkedést meg kell tenni” – mondta. Irvine elmondta, hogy az oltást a gazdák nem vették széles körben igénybe, és „meglehetősen drága”, de hozzátette, hogy ez „most mindent megváltoztat”.
„Most, hogy már Írország szigetén is megjelent, nagyon aggódnak, és elképzelhető, hogy már szervezik az oltóanyagok elérhetőségét a gazdáik számára” – mondta.
Általános engedély áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az állatok zónahatáron való átlépését, ha közvetlenül vágásra mennek.
Az oltások kb. 30 euróba kerülnek adagonként
Dr. Mike Reynolds, a CVS Farm Vets NI vezető klinikai igazgatója szerint „valós és jelenlévő” veszélyről van szó a felfedezés után.
„Nem szabad alábecsülni azt a szintű aggodalmat, amely a gazdálkodó közösségben tapasztalható” – mondta a BBC Radio Ulster Evening Extra című műsorában. „Mert ezek a kitörések hosszan tartó korlátozásokat eredményeznek a mozgásban és a kereskedelemben, és nyilvánvalóan pénzügyi hatással vannak az üzletekre, de figyelembe kell venni a gazdák aggodalmait az állataikért és a betegségek behurcolásáért is.”
Elmondta, hogy az oltások körülbelül 2,50 fontba kerülnek adagonként (kb. 30 euró), és arra ösztönözte az állattartó gazdákat, hogy „fontolják meg és beszéljék át” alkalmazásukat.
A Veterinary Ireland gyógyszerügyi bizottságának elnöke, Conor Geraghty az RTÉ-nek elmondta, hogy aggódik a kéknyelv terjedése miatt az Ír Köztársaságba.
„Az az elmélet, hogy ha nem sikerül megfékezni Észak-Írországban, akkor a jövő tavaszi és kora nyári szúnyogszezonban továbbterjedhet” – mondta.
Martin Heydon, Írország mezőgazdasági minisztere azt mondta, „potenciálisan súlyos következményei” lehetnek, ha a vírus átterjed a határon.
„Ha a betegség megtelepszik a sziget egyik részén, sokkal könnyebben elterjedhet, ami következményekkel jár az állategészségügyre és jólétre, valamint anyagi és érzelmi stresszel a gazdák számára.”
