0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 4.

A zöldség-gyümölcságazat növényvédelmi kihívásai 2025-ben

A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint az utóbbi évek gondjainak nagy részét nem a kártevők-kórokozók okozták, hanem többségük az íróasztalok mögül érkeztek. Szerkivonások, hamis termékek, nehézkes engedélyezés.

Foglalkoztatás, növényvédelem, közös agrárpolitika, kárenyhítés. A zöldség-gyümölcs ágazatot érzékenyen érintő témákról szóltak a FruitVeB 2025 évzáró rendezvényének előadásai amelyről részletesen beszámoltunk itt>>

FruitVeb Évzáró 2025 – Növényvédelmi kihívások

Az utóbbi hat évben 83 hagyományos hatóanyagot vontak ki és egy újat sem engedélyeztek, mondta Görög Róbert az ágazatot érintő legfontosabb növényvédelmi kihívások kapcsán. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint az utóbbi évek gondjainak nagy részét nem a kártevők-kórokozók okozták, hanem az íróasztalok felől érkezett.

A biopeszticid hatóanyagok esetén valamivel jobb a helyzet: amíg 21 hatóanyag engedélyét kivezették, 19 új engedély született.

Még kettő-tíz évvel a beadhatóság megállapítása után is függőben van 20 új hagyományos és 44 új biológiai hatóanyag kérelme, ehhez képest Brazíliában akár egy-két év alatt is piacra tud kerülni egy új készítmény. Megjegyzendő, hogy az Európai Unióból kilépett Nagy-Britanniában – ahol a szabályozás ugyanaz, csak a hozzáállásban van eltérés – 23-mal kevesebb hatóanyagot vezettek ki a piacról, mint az EU-ban.

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője feladatának tekinti a túlzóan szigorú európai közvélemény átformálását (Fotó: Fruitveb)

A KAP stratégia zöld vonatkozásai számos esetben nehezítik a növényvédőszer-gyártók feladatát, de ehhez muszáj alkalmazkodniuk. A szakember kiemelte, hogy régebben az agrár-közgazdasági programban nem engedélyezett szerek „negatív listája” kidolgozásakor figyeltek arra, hogy a kivont szer helyett mindig maradjon a gazdálkodó számára használható készítmény, de a lista folyamatos bővülése miatt mára jóval szigorúbb megkötések sújtják a termelőket, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A probléma megoldása érdekében folyamatos az egyeztetés a döntéshozókkal.

Mint minden uniós tagállamnak, Magyarországnak is vannak 2030-ig szóló önálló, saját maga számára meghatározott kötelezettségvállalásai, az innovációtól (új biopeszticidek kifejlesztése, precíziós és digitális technológiák támogatása) a körforgásos gazdaságon át a környezet és a fogyasztók védelméig.

Európai szinten példaértékű, hogy a Cseber Nonprofit Kft. által működtetett csomagolóeszköz-begyűjtési rendszernek köszönhetően nálunk mintegy 80%-os a növényvédő szeres csomagolóanyagok visszagyűjtési szintje, amely már meghaladja az 75%-os uniós célt. A MOHU-val való együttműködés tovább erősíti a rendszert.

A növényvédőszer-hamisítás világszinten hatalmas gond, az EU-ban becslések szerint az ilyen jellegű készítmények aránya 14%. A csábítás állandó, a hamisítványok tökéletes(nek tűnő) kiszerelésben az eredetinél 30-40%-kal alacsonyabb áron kerülnek forgalomba – pont ettől gyanúsak az ilyen termékek. Bár a párhuzamos import nem ütközik akadályba, de a gyártók véleménye szerint sok esetben ezeket a – sokszor unión kívülről érkező – szereket használják az illegális tevékenység elfedésére. A Növényvédelmi Szövetség feladatának tekinti a túlzóan szigorú európai közvélemény átformálását, ezért a közelmúltban elindította Ismerd meg a Gazdát kampányát, amelyben gazdálkodók beszélnek a mezőgazdaságról, növénytermesztésről és a növényvédelemről az ágazattal kapcsolatos tévhitek eloszlatására.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: