Nehézkes engedélyezés
Szűcs Csaba, a Nébih Növényvédelmi Igazgatóság igazgatója a szűkülő hatóanyag-kínálat közepette tapasztalható kihívásokról értekezett, kiemelve, hogy az utóbbi években csak a glifozátra vonatkoztatva körülbelül 800 ezer kilogramm hatóanyag esett ki a magyar piacról. Példaként említette a népszerű és régóta használatos mankoceb hatóanyag kivonását, amely 66 növényvédő szer tiltását vonta maga után. A kivonásokat követően a növényvédőszer-forgalmazás 2021-2023 között jelentősen, több mint 20%-kal csökkent.
A különböző szempontrendszerek eltérő zónákba sorolják Európa tagállamait, ez tovább bonyolítja az eljárást. Reményt keltő, hogy Szűcs Csaba tudomása szerint a közeljövőben várható egy-két új hatóanyag elfogadása az EU-ban. A jóváhagyott hatóanyagok felhasználhatóságának időtartalma a besorolástól függően változhat, a 28-féle egyszerű anyag esetén korlátlan, normál esetben 10, kis kockázatú hatóanyag esetén – amelyből jelenleg 77 létezik – 15 év, míg szükséghelyzeti engedéllyel 5 év után kell megismételni az eljárást. Ennek a díja rendkívül magas, sok esetben a gyártók nem vállalják ezt a költségterhet.
Év végére várható a Bizottság részéről a nyilvános konzultáció meghirdetése az Omnibus néven futó javaslattervezetről, ami néhány fontos változást hoz majd az engedélyezés területén, elsősorban a biopeszticideknél.
Drónos kijuttatás
Szó esett a drónos kijuttatásról is, amely az utóbbi években előtérbe került a növényvédelmi kezelések kapcsán is. A 2022-es első Nébih-útmutató elkészültekor elsodródási vizsgálatok, illetve humán- és ökotoxikológiai adatok hiánya miatt konkrét szerek nem kerültek jóváhagyásra e technológiában. Az útmutató felülvizsgálata után viszont már három készítmény engedélyét kiterjesztették drónos kijuttatásra, ezek a Mospilan 20 SG (cseresznye, meggy, dió), a Coragen 20 SC (kukorica) és az Amistar Sun 325 SC (napraforgó).
A pozitívumok közé tartozik, hogy 2025-ben 15 engedély-kiterjesztés érintette a zöldség-gyümölcs és a feldolgozóipari ágazatot, bővült a hajtatott zöldségkultúrákban felhasználható atkaölő szerek száma, valamint a kiskultúrás felhasználási engedélyek is jelentősen bővültek, például 32 szükséghelyzeti engedélyt adtak ki a Tuta absoluta elleni Tutavir kijuttatására.
Újabb veszélyes kártevők az országhatár közelében
A jövőben várható fenyegetések közül Szűcs Csaba kiemelte a Nyugat-Európából terjedő japán cserebogár (Popillia japonica) közeledtét, a kártevőt már Szlovéniában is megtalálták. Délről várhatóan elérkezik hozzánk az „új gyapottok-bagolylepkeként” emlegetett őszi sereghernyó is, a változó nemzedékszámú károsítónak jelenleg 350 tápnövénye ismert. Bővebben a két károsítóról itt>>
A délelőtti szekciót pódiumbeszélgetés zárta Takács Ferenc FruitVeB-alelnök moderálásával, amelyen az előadókon kívül Varga István FruitVeB-alelnök és Pásztor Zsolt, a Bonduelle Central Europe Kft. agrárigazgatója is részt vett.
