A MATE rektora beszédében elmondta, az agrárium egyszerre küzd belső szerkezeti gondokkal és kiszámíthatatlan külső kockázatokkal. Az elmúlt év bebizonyította, hogy ezek már nem lehetséges forgatókönyvek, hanem a mindennapi valóság. Ebben a helyzetben a mesterséges intelligencia három dolgot jelent a mezőgazdaságnak.
Elsőként a biztonságot, ugyanis segít előre látni az aszályt, a járványokat, a piaci kitettségeket, aminek köszönhetően lehetőségünk van időben lépni. Mert aki adatokra épít, az biztonságosabban és kisebb veszteséggel tud termelni.
Másodszor pedig jelent versenyelőnyt. Az agrárium történetében először van olyan technológiai váltás, ahol nem felzárkózni kell, hanem akár elébe menni. A világ élvonalába lévő országok ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe, mint mi és az MI valódi lehetőséget ad arra, hogy az elsők közt válaszoljunk ezekre a kihívásokra.
Végül a harmadik a közös cselekvés lehetősége. Egyedül nehéz előre lépni. A talaj, a növényegészség, az állatállomány és a klíma ma már egy összekapcsolt adatvilág. Egyedül nehéz előre lépni, együtt viszont új szintre emelhetjük a biztonságot, a hatékonyságot és a jövedelmezőséget.
A MATE rektorának előadása három kérdésre fókuszált:
Hol áll ma a magyar agrárium?
- Belső szerkezeti problémák
Belső szerkezeti problémái közé sorolhatjuk az alacsony hozzáadottérték tartalmat, a technológiai és a képzettségi elmaradást, a szuboptimális erőforrás-hasznosítás és a gyenge integrációs rendszerek és marketingtevékenységet. A külső kitettségek és kockázatok a klímaváltozás és a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek, a háborús válsághelyzetek és geopolitikai események, a globális és lokális egészségügyi vészhelyzetek. Ezek adják a kiindulópontot, amelyre ma a mesterséges intelligencia valódi szerepét lehet építeni. A belső szerkezeti problémák egyik leglátványosabb tünete a profitabilitás csökkenése. A mezőgazdasági jövedelmezőséget alapvetően a termelési hatékonyság, a hozam és a felvásárlási ár határozza meg. Miközben a mezőgazdasági bérek növekednek, a felvásárlási árak nem tartanak lépést velük, így az olló folyamatosan nyílik. Nem meglepő, hogy az ágazat szereplői egyre nagyobb nyomást éreznek. A GDP arányos területi adatok jól mutatják, a regionális különbségeket. Míg az egy főre vetített beruházás Budapesten 500 ezer forint, addig Somogyban ugyanez az összeg csupán 100 ezer forint. 2023-2024-ben 1900 kiskereskedelmi egység zárt be, 2020 és 2025 közt 400 településen teljesen megszűnt az élelmiszerellátás.
- Külső kitettség
A külső kitettségek kapcsán a 2025-ös év eseményei pontosan visszaigazolták az egy évvel ezelőtt felvázolt kockázati térképet: a nyári aszályhullámot, USA vámháborúját, az EU MERCUOSUR szabadkereskedelmi egyezmény (Dél-Amerika több országával: Brazíliával, Uruguay-al, Paraguay-al, Argentínával kötendő összefogó vámunió és gazdasági együttműködés, mely közös vámokat, könnyebb áruforgalmat, nagyobb piacot, erősebb integrációt eredményez a tagok között), Ukrajna potenciális uniós csatlakozása, az állatokat és a növényeket érintő járványok. Ezek a tények azt igazolják, hogy az elméleti forgatókönyvek mindennapi valósággá váltak. Ezek a kihívások a reagálási sebességben is új szintet követelnek meg. A mezőgazdasági szereplők ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy kivárjanak.
