Ezekre a problémákra nincs olyan csodafegyver, ami egymagában választ adna. Egy összetett, egymásra épülő megoldási keretet javasol Dr. Gyuricza Csaba, mely három stratégiai pilléren nyugszik:
- Az első a zöld versenyképesség, ahol a fenntarthatóság és a gazdasági racionalitás egymást erősítő tényezők.
- A második a digitális és mesterséges intelligencia alapú fejlesztések, amelyek döntéshozataltól a napi termelésig új szintre emelik a hatékonyságot, a termelékenységet és a hozzáadott értéket.
- A harmadik a tudásalapú mezőgazdaság, melyben az adatok, a képzés és az együttműködés válnak a fejlődés motorjává.
- Ez a három irány együtt adja meg azt a keretet, amelyben a magyar agrárium képes lehet kitörni a jelenlegi korlátok közül.
Hol tart ma a mesterséges intelligencia az EU mezőgazdaságának gyakorlatában?
A MATE rektora az előadás további részében a digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokról beszélt két okból.
Elsősorban azért, mert a Magyarország nem tartozik Európa legversenyképesebb agrárszektorai közé. Így azt gondolhatjuk, fel kell zárkóznunk. De a felzárkózás ma már kevés. Előre kell vágni olyan területeken, ahol lehet ugrani. És ebben kínál ritka lehetőséget a mesterséges intelligencia, ugyanis egyszerre teszi lehetővé a felzárkózást és a potenciális előrelépést is.
Másodsorban azért, mert az idei évben áttörő előrelepések történtek az MI területén, amelyeket az agrotech befektetések gyorsuló növekedése is megerősít. A világ ma olyan technológiai fordulón van, ahol nem követni kell, hanem belépni az élvonalba. A nemzetközi trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a digitális és MI alapú megoldások jelentőségét a világ élvonalában már felismerte az agrárium. Olaszországban például az Agrárium 4.0-hoz kapcsolódó eszközök piaca néhány év alatt több mint hússzorosára bővült. Ugyanez a dinamika látszik globálisan is. Az agritech-piac értéke a következő években a várakozások szerint közel a duplájára nőhet, elérve az 50 milliárd dollárt. Ezek a példák jól mutatják, hogy a minőségi felzárkózás nemcsak kényszer, hanem lehetőség is. Aki időben lép, az nem csak stabilizálja a gazdasági életképességét, hanem a jövedelmezőség teljesen új szintjét érheti el.
Milyen feladataink vannak a mesterséges intelligencia kapcsán a magyar agráriumban?
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásai ma négy fontos kulcsterület köré rendeződnek: a talajminőség, a növényegészség, az állategészségügy, valamint az aszály- és a klímaadaptáció köré. Az MI olyan eszköz, mely ezt a komplexitást segít kezelni.
Input gazdálkodás
A talajminőség megőrzésében és a fenntartható inputanyag gazdálkodásban már most érdemi hatással bír. Ugyanis a cél, a talaj termékenységének hosszútávú megőrzése és javítása fenntartható gazdálkodási gyakorlatokkal és precíziós inputanyag-kezeléssel. Ennek létjogosultságát a számok is igazolják. A talajdegradáció évente több mint 100 milliárd forint is lehet Magyarországon. Valamint komoly probléma a tömörödés és a sófelhalmozódás is, ami jelentős terménycsökkenést okozhat a magyar gazdáknak.
Ezen a területen az MI olyan újfajta beavatkozásokat tesz lehetővé, mint például a precíziós inputgazdálkodás fejlesztése, amely pontosan, a szükséges mennyiségű műtrágyát, vizet és tápanyagot juttatja ki. Továbbá az adatalapú tápanyag-utánpótlást is optimalizálhatjuk úgy, hogy az dinamikusan alkalmazkodjon a talaj és az időjárás változásához, illetve a talajtermékenységet is modellezhetjük vele, ahol műholdas és szenzoradatok segítenek előre jelezni a degradációs folyamatokat.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
