Klímaadaptáció
A negyedik terület az aszály, a klímaváltozás és az elsivatagosodás előrejelzése és kezelése. Ebben az esetben a cél az, hogy mérsékeljük az éghajlati szélsőségek mezőgazdasági hatásait és támogassuk a gazdálkodókat a vízgazdálkodás és klímaadaptáció intelligens megoldásaival.
Az MI segíti a felkészülést például a tér-és időbeli csapadék- illetve vízháztartási előrejelző modellekkel, melyek az aszály kialakulásának korai kialakulását időben felismeri. A klímaadaptációs szimulációk és hőstressztérképek támogatják a termelők alkalmazkodását az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez, továbbá a talajnedvesség-monitoring rendszerek, valamint a regeneratív vízhasználati gyakorlatok segítik a hosszú távú ellenállóképesség kiépítését.
Láthatjuk tehát, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem távoli jövőkép, hanem egy valós, működő gyakorlatok összessége, amelyek képesek jelentős gazdasági károk megelőzésére is. Ma már nem az a kérdés, hogy miért érdemes lépni, hanem az, hogy mikor és hogyan tesszük meg a következő lépéseket.
Cél az összehangolt együttműködés
Az Agrárium 4.0 és a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések teljesen jogosak és már világosan látjuk, milyen feladatok várnak ránk – mondta beszédben Dr. Gyuricza Csaba, majd rávilágított arra, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a technológiai váltás valóban megtörténjen. Létre kell hozni egy egységes szabályozási és irányítási keretrendszert, célzott képzési és támogatási programokat kell biztosítani, valamint elengedhetetlen a szövetkezeti és partnerségi együttműködések megvalósulása. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás a finanszírozás, ugyanis ezek a fejlesztések jelentős beruházásokat igényelnek, amelyeket csak megosztott felelősségvállalással (állami, piaci és uniós források közös bevonásával) lehet megvalósítani.
A cél, hogy mindez ne elszigetelt próbálkozás legyen, hanem nemzetközi szinten is versenyképes, összehangolt együttműködés az agrárium szereplői között – hívta fel a figyelmet a rektor.
Zárszóként két gondolatot hangsúlyozott ki. Előszöris azt, hogy a mai agráriumban egyedül senki nem jut messzire, különösen az adatalapú intelligens megoldások világában. Az adatalapú mezőgazdaság ugyanis nem egyéni rendszerek, hanem egy összehangolt, nemzeti szintű adatbázisok és integrált információs hálózatok mentén működhet hatékonyan. A digitalizáció és az MI bevezetése ráadásul olyan beruházási volumenekkel ár, amelyek messze meghaladják az egyes szereplők egyéni lehetőségeit. Éppen ezért az előrelépés kulcsa az együttműködés: az állam, az akadémiai szféra és a gazdálkodók közös tudásmegosztása és felelősségvállalása.
Az akadémia feladata a tudomány és a gyakorlat közötti közvetítés, az államé a támogató ökoszisztéma megteremtése míg a gazdálkodók és az agárcégek azok, akik mindezt a gyakorlatban életre hívják
A mezőgazdaság jövője az összehangolt adatgyűjtésen és adatszolgáltatáson múlik
Másodsorban pedig biztosította a hallgatóságot arról, hogy a MATE ennek a koalíciónak a kiépítéseben fontos felelősséget vállal magára. Ezért létrehozták a Nemzeti Reziliencia Központ vízióját, amely az agrárgazdaság és a társadalom érdekében szolgálja a mezőgazdaság jövőjét. Az egyetem szakértelmére építve olyan trendeket, jövőbeli forgatókönyveket hoznak létre, amelyek segítik a felkészülést, a döntéshozást és a jövedelmezőség erősítését. A Nemzeti Agrár Adat- és Technológiai Platform, mely a Nemzeti Reziliencia Központ égisze alatt valósul meg, fogja begyűjteni a stratégiai fontosságú agrár adatokat és olyan egységes gyűjteményt hoz létre, melyek MI modellek segítségével kerülnek elemzésre. Ennek célja az ország stratégiai agráradatai (az időjárási, talajtani, vadgazdálkodási, sőt, közösségi adatforrásoktól kezdve egészen a vállalati adatszolgáltatásokig) egy egységes rendszerbe kerüljenek, és a mesterséges intelligencia segítségével valós, döntéstámogató megoldásokat nyújtsanak a gazdálkodók és a szakpolitikai szereplők számára. Ma már látható, hogy a digitális kompetencia nélkül öt éven belül a versenyképesség teljesen megszűnik.
Ez a kezdeményezés nem csak technológiai fejlesztés, hanem egy új, együttműködési tér is. Ezúton szólította fel a hallgatóságot Dr. Gyuricza Csaba, hogy minél több partner, intézmény és vállalat csatlakozzon ahhoz a közös munkához, amely a magyar agrárium jövőjét formálja.
