A cél a versenyképesebb, rugalmasabb és a piaci-, valamint éghajlati kihívásokra hosszú távon is felkészült európai borágazat kialakítása, olvasható a www.consilium.europa.eu-n.

Az új intézkedések a kínálat és kereslet kedvezőbb összehangolását, a klímaalkalmazkodás támogatását, az uniós címkézési gyakorlat egyszerűsítését, a borászati innováció és a telepítési rugalmasság fokozását szolgálják. Emellett

Az intézkedéscsomag lehetővé teszi, hogy az ágazat gyorsabban reagáljon a fogyasztói szokások változásaira és az új piaci lehetőségekre.

Jacob Jensen, Dánia élelmiszeripari, mezőgazdasági és halászati minisztere szerint Európa bortermelése évszázadok tudását, kultúráját és vidéki identitását hordozza magában. A megállapodás legfontosabb elemeiként röviden kiemelendők a kereslet és kínálat kedvezőbb összehangolása, amelynek jegyében a tagállamok a jövőben is támogathatják az olyan intézkedéseket, mint az ültetvény-felszámolás a piaci túlkínálat elkerülése érdekében.

Átalakítások a borászati ágazatban

A tagállamok akár 80%-os uniós támogatási intenzitással is finanszírozhatják a klímavédelmet és klímaadaptációt szolgáló beruházásokat, ösztönözve a fenntarthatóbb termelési rendszerek gyorsabb terjedését. Ezek mellett előreláthatólag az uniós címkézési szabályok átláthatóbbá válnak, csökkentve a borászatok adminisztrációs terheit. A fogyasztók a jövőben egyértelmű információkhoz jutnak – beleértve a digitális címkéket és piktogramokat.

A termékek alkoholtartalmának jelölésére is új rendszert vezetnek be. Az „alkoholmentes” megnevezés legfeljebb 0,5% alkoholtartalom, míg a „0,0%” legfeljebb 0,05% alkoholtartalom esetében használható. A 0,5% feletti, de a standard értéknél legalább 30%-kal gyengébb termékek jelölése a „csökkentett alkoholtartalmú” megnevezéssel lehet.

Az exportpiacokra szánt borok mentesülnek az összetevőlista és a tápértékjelölés uniós előírásai alól, csökkentve a gyártói adminisztrációs terheket. Kiemelhető továbbá a szőlő aranyszínű sárgaság betegség és más, jelentős károkat okozó szőlőbetegségek ellen irányuló programok – például a monitorozás, diagnosztika, képzés és kutatás – külön támogatása.

Többek között, szót érdemel, niszerint egyértelművé válik a rosébor felhasználhatósága bizonyos regionális aromatizált boralapok előállításához, új utakat nyitva az innovatív termékek számára.

A megállapodást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia; ezt követően lép életbe az új szabályozás. Az EU a világ bortermelésének 60%-át adja, és a bor az unió harmadik legnagyobb agrárkiviteli termékcsoportja. A szőlészet jelentős szerepet játszik a vidéki népesség megtartásában, a kulturális örökség megőrzésében, hiszen az uniós szőlőültetvények 88%-a földrajzi jelzéshez kötött.

További információk itt olvashatók.