0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 8.

Lehetőségek a fölmelegedés ellensúlyozására a szőlőben

Már évtizedek óta észleljük a globális fölmelegedést és annak hatásait. Emelkedik a hőmérséklet, hektikus a csapadék, jégesőkkel járó viharok érkeznek, szokatlan időben jönnek a fagyok.

A kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében a telek enyhék és hótakaró nélküliek, a csapadék eloszlása végtelenül kiszámíthatatlan. Eltűntek az évszakok Európa nagy régiójában, megváltoztak az éghajlati körülmények. Mindez pedig az élőlényekre is kihat.

A szőlőtermesztésben is ideje, hogy felkészüljünk a védelemre, a gondok megelőzésére, mivel az árutermő szőlőtőkék nagy felületen, szabadföldön tenyésznek, a törzsek, karok egész évben, lombsátraik pedig a vegetációban kitettek a természet viszontagságainak.

Késői fagyok, forró talaj

Szélsőségesen erős UV-sugárzáshatására tumorok alakultak ki a szőlőmagon
Szélsőségesen erős UV-sugárzás hatására tumorok alakultak ki a szőlőmagon

Magyarország borvidékein eltérőek az éghajlati adottságok, ennek ellenére a globális felmelegedést mindenütt érzékelik. Az utóbbi években a telek enyhék, a levegő hőmérséklete januárban, februárban nem süllyed a korábbi mínusz 20 °C alá. Egyre gyakoribb, hogy később, márciusban, áprilisban fordulnak elő a fagyok, a szőlőnél a rügyfakadás, gyümölcsfáknál a virágzás idején.

A virágok elfagynak, gyümölcsöt sem hoznak. Szőlőnél olykor, ha nem is fagynak el a rügyek a késői lehűléstől, akkor is sérülhetnek a virágfürt-kezdemények, és a május végére kifejlődő virágok elégtelenül termékenyülnek.

De a szőlőhajtások 30-40 centiméteres állapotában is jöhetnek májusban nagy kiterjedésű, fagyos légtömegek, amelyektől a tőke zöld részei (levelek, fürtök) megfagynak. Legutóbb éppen 2024-ben tapasztaltunk nagy fagykárt a mélyebben fekvő szőlőültetvényekben.

A fölmelegedés nemcsak a levegőt érinti, hanem a talajfelszínt is. A 2007-es nyáron például 62 °C-ot mértünk Kecskemét–Katonatelepen, homoktalaj felszínén. A forró homokon nem lehetett járni, annyira égette az ember talpát – elképzelhető, hogy ez a napnak kitett, forró talaj milyen káros a szőlőtőkék életére. De a talaj mélyebb rétegei is fölmelegednek, ami a szőlőtőkék gyökérzetére lehet káros, főként akkor, amikor a nedvességtartalom is hiányzik.

A hőségben a tőkék teste is fölhevül a transzspirációs tevékenységük ellenére. Azt is tapasztaltuk, hogy a tőkék törzse, a lombsátor és a bogyók hőmérséklete között 3-4 °C-os különbség van a napos és az árnyékos oldal között. Ez a jelenség semmiképpen sem használ a tőkéknek, zavarja az élettani folyamataikat.

A forróság ráadásul nagyon erős UV-B-sugárzással jár. Hatására megperzselődnek a levelek, a fürtök, rajtuk a bogyók.

Kimagasló erősségű, majdnem 8-as értékű UV-B-sugárzás károsítását észleltük 2007-ben Kecskemét térségében. A szőlőfürtökön a bogyók megégtek, a napperzselt héj alatt fejlődő magokon tumorok keletkeztek.

Az aszály következtében lankadnakés sárgulnak a levelek, fonnyad a fürt a Nero fajtán
Az aszály következtében lankadnak és sárgulnak a levelek, fonnyad a fürt a Nero fajtán
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: