A lajosmizsei Szabó Családi Gazdaságban immár öt éve működik a DeLaval fejőrobot-rendszer, amely nemcsak technológiai előrelépést, hanem szemléletváltást is hozott a család életébe. A gazdaság hosszú ideje dolgozik együtt a DeLaval Kft.-vel, így amikor a fejéstechnológia fejlesztése került napirendre, a robotos megoldás logikus következő lépcsőfoknak bizonyult.
Székely Zsolt, a DeLaval Kft. értékesítési vezetője szerint a projekt különlegességét az adta, hogy nem új istállóban, hanem meglévő épületek átalakításával valósult meg a rendszer. Két istállót kellett robotos fejésre alkalmassá tenni, ami komoly tervezést és alkalmazkodást igényelt. A kihívások ellenére a rendszer mára stabilan és a gazdaság megelégedésére működik, a Szabó család pedig az elsők között vállalta ezt az utat Magyarországon.
A robotos fejés bevezetése fordulópont
A gazdaság története 1976-ig nyúlik vissza, amikor a szülők üszővásárlással alapozták meg a szarvasmarhatartást. Szabó Péter, a gazdaság egyik tulajdonosa elmondta: a robotos fejés bevezetése fordulópont volt a család életében. Bár a munkaszervezést teljesen át kellett alakítani, az átállás összességében pozitív változást hozott. A robot lehetővé tette a napi akár négyszeri fejést, szemben a korábbi fejőházi rendszer napi két alkalmas kötöttségével.
A robotos technológia egyik legnagyobb előnye a folyamatos adatgyűjtés. A rendszer részletes információkat szolgáltat az állatok egészségi állapotáról, tejtermeléséről és viselkedéséről. Ezek az adatok korábban csak közvetlen fizikai megfigyeléssel voltak érzékelhetők, ma viszont célzott, időben történő beavatkozásra adnak lehetőséget. Ez az állategészségügy és a termelési hatékonyság terén is jelentős előrelépést jelent.
A döntés mögött tudatos mérlegelés állt: a gazdaság tapasztalata szerint ebben az esetben nem célszerű teljes mértékben az állatokra bízni a fejések időzítését. Az állomány néhány hónap alatt alkalmazkodott, a fiatal üszők pedig már eleve ebben a rendszerben szocializálódnak.
Szaporodásbiológia
A fejlesztések nem állnak meg a fejésnél. A család a szaporodásbiológia fejlesztését is tervezi, például tejből történő progeszteronszint-méréssel, amely korai és pontos jelzést adhat az ivarzásról vagy esetleges problémákról. Ez gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé a hagyományos vizsgálati módszerekhez képest.
Szabó Miklós a műszaki oldalról közelíti meg a rendszert, tapasztalata szerint megfelelő műszaki érdeklődéssel a fejőrobot jól kezelhető, és hosszú távon biztonságosan üzemeltethető. A gazdaságban jelenleg mintegy 200 állat található, a jövőt pedig már a legfiatalabb generáció képviseli. Szabó Szabolcs célja, hogy továbbvigye az állattenyésztést, immár modern, digitális alapokra építve.
A robotos fejés így nemcsak technológiai beruházás, hanem tudatos jövőépítés is: eszköz arra, hogy a fiatalok számára vonzóbbá, fenntarthatóbbá és tervezhetőbbé váljon a szarvasmarhatartás egy családi gazdaság keretein belül.
