Szerző: Bidnay Petra

… valamint a mosódrónok magas épületek (pl. toronysilók, szárítók) tisztításakor dolgoznak.

Technológiai háttér

Ezeket a pilóta nélküli légijárműveket mindig az adott célra alakították, méret, felszereltség és teljesítménykorrekción estek át, így alkalmazkodva az adott területhez. A mezőgazdasági permeteződrónok tartállyal lettek felszerelve, ezekből több méret is megtalálható a piacon, így a saját igényeihez megfelelőt tudja kiválasztani az adott gazda.

Mivel méretben sokkal nagyobbak lettek a kamerás drónokhoz képest – hogy a tartályt és a benne lévő folyadékot elbírják – így nagyobb fesztávolsággal rendelkeznek, azonban ezek a karok, mint a kisebb testvéreiknél, szintén összecsukhatóak.

Jogszabályi háttér és szabályozás

Amikor elkezdték az első mezőgazdasági drónokat használni Magyarországon, nem volt egyértelmű, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, de 2025-re a növekvő igény miatt már egyértelmű szabályozás alakult ki. A növényvédelmi célú drónhasználatot 2025-ben már nem a technológiai háttér megléte korlátozza, hanem elsősorban a jogi engedélyek.

A drónokkal történő kijuttatás légi munkavégzésnek minősül, így a személy- és környezetvédelmi szempontok miatt szigorúbb szabályoknak kell megfelelni, mint egy szántóföldi gépkapcsolat munkájakor. A pilóta nélküli légijárművekkel történő légi növényvédelem az EU-ban alapvetően tilos, de szigorú feltételek mellett, eseti vagy speciális engedélyekkel több tagállamban engedélyezett.

A permetező drónok helyzete azért is bonyolult, mert a növényvédelmi drónpilótáknak egyszerre kell a légügyi és a növényvédelmi jogszabályoknak is megfelelniük. Az EASA (Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) szabályozza a repülési részt az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendeletben.

Az EASA a drónműveleteket kockázati szintjük alapján három fő kategóriába sorolja: nyílt, speciális és engedélyköteles.