A mentesség megőrzése érdekében 2024. január 1-jétől tilos az élő, attenuált PRRS vakcinák alkalmazása, 2025-től pedig már az inaktivált vakcinák használata sem megengedett. Ez a fordulat azt jelenti, hogy a hangsúly a megelőzésen és a szigorú járványvédelmen van, nem pedig a betegség vakcinás kordában tartásán.
Az országos főállatorvos hangsúlyozta, hogy a jövőben a biosecurity, az állománykezelés és a fegyelmezett protokollkövetés lesznek a legfontosabb eszközeink a PRRS távol tartásában. Kiemelte a rendszeres országos monitoring fontosságát, a korai tünetfelismerést, valamint azt, hogy az importált malacokat kizárólag karanténban, az előírt vizsgálatokkal kísérve szabad bevezetni a telepekre. A cél nem csupán a hazai mentesség fenntartása, hanem az is, hogy Magyarország hivatalosan is megkapja az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által elismert PRRS-mentes státuszt – ez ugyanis jelentős versenyelőnyt jelentene a nemzetközi sertéspiacon.
Felelős antibiotikum-használat
Nemes Imre előadásának másik kiemelt témája a felelős antibiotikum-használat volt, amely állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból egyaránt fontos terület. Már a 2024. évi hazai antibiotikum-felhasználás részletes adatai is elérhetők. Hazánkban 2018 és 2022 között 46,2 százalékkal csökkent az állatgyógyászati célú antibiotikumok használata. Míg 2018-ban 180,55 mg antimikrobiális hatóanyag jutott egy állategységre (PCU), ez az érték 2022-re 97,1 mg/PCU-ra mérséklődött. Ez az eredmény európai összevetésben is figyelemre méltó javulást mutat, és 2024-ben pedig a 6. helyen álltunk a legnagyobb antibiotikum-használók rangsorában. Ugyanakkor a hazai érték (89,6 mg/PCU) még mindig meghaladja az uniós átlagot (88,5 mg/PCU), tehát van még tér a további csökkentésre. A hosszú távú stratégiai célkitűzés ennek megfelelően ambiciózus, 2030-ra a jelenlegi szintet 59,2 mg/PCU alá kell szorítani.
hangsúlyozta Nemes Imre. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok sorrendben az amoxicillin, doxiciklin, tiamulin, apramicin és neomicin voltak. Ezek mindegyike az Európai Unió által a „D” (prudens) kategóriába sorolt szer, vagyis kevésbé kritikusak az emberi gyógyászat szempontjából, és egyikük sem esik a szigorúan korlátozandó „B” kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a hazai sertéstartásban döntően olyan antibiotikumokat alkalmaznak, amelyek humán-egészségügyi kockázata viszonylag alacsony. A teljes állatgyógyászati felhasználáson belül az emberi orvoslás számára kritikus szerek aránya átlagosan 7 százalék, a sertéságazatban azonban 4 százalék alatt marad.
Az előadás adatai szerint a hazai állományban évente mintegy ötmillió sertés fordul meg, és a nagyüzemek többsége rendszeresen jelentést tesz az alkalmazott antibiotikumokról. Az adatgyűjtés lefedettsége közel teljes – a sertések mintegy 80 százalékáról érkezik pontos, elektronikus adat a hatósághoz, ami európai viszonylatban is példaértékű gyakorlat.
Emellett jelentős az arányuk az injekciós antibiotikumoknak is, így e két forma együttesen a teljes felhasználás több mint 90 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a külsőleges készítmények – például a spray-k és kenőcsök – csupán néhány százalékos részarányt képviselnek a sertéságazatban.
