0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 14.

Biológiai növényvédelem a szántóföldön

A kémiai hatóanyagok egyre szigorúbb szabályozása és az ezekkel szembeni rezisztencia elterjedése új megoldásokra ösztönzi a gazdákat.

Mikrobiológiai megoldások: A láthatatlan hadsereg

A „nagyüzemi” biológiai védekezés gerincét a mikroszervezetek, például a baktériumok és gombák adják. Ezek a készítmények ma már hagyományos permetezőgéppel is kijuttathatók, így rendkívül nagy területet lehet lefedni velük rövid idő alatt. Íme néhány rövid példa:

Fotó: Wikimedia commons
  • Talajlakó gombák a kórokozók ellen: A Trichoderma gombafajok hiperparaziták, vagyis a kórokozó gombák ellenségei: azokon élősködnek és el is fogyasztják. Ezek a gombák azonban nem tudnak különbséget tenni a szántóföldön található hasznos gombafajaink és a kórokozók között, így mindkettőt gyérítik. Emiatt az okszerű, esetleg szigetszerű használat ajánlott ott, ahol a fertőzés előretört, vagy jósolható a pusztítása.
  • Baktériumok a rovarok ellen: A Bacillus thuringiensis alapú készítmények már évtizedek óta a piacon vannak, azóta is hatásosak. Ezek a készítmények letális hatást a fiatal lárvák ellen fejtenek ki, így fontos a kezelési időpont megválasztása. A  baktérium által termelt toxinkristályokat kijuttatva a hernyó elfogyasztja azt, emiatt a bélcsatornája károsodik, így elpusztul. Az imágókra is hatással van, ha elfogyasztják, a reprodukciós készségüket csökkenti nagyságrendekkel.

A váltás kihívásai

A biológiai védekezésben sokan nem hisznek, mert sokkal precízebben kell alkalmazni, mint a vegyszeres kezeléseket, hogy a megfelelő hatást kifejtsék. Így nagyobb monitorozást igényel, esetleg több időbe telik, hogy kifejtse hatását, vagy preventív jelleggel előre kell alkalmazni őket. Ez nagy gondolkodásmódbeli váltást igényel a gazdáktól, így csak a nyitottabb gazdálkodók alkalmazzák.

Fontosak az előrejelzések, mert legtöbbször nem akkor kell védekezni, mikor már károsít a kártevő, hanem a rajzást lekövetve már ez előtt.

Ezt rovarcsapdákkal, digitális csapdákkal, feromoncsapdákkal előre lehet jelezni. Emellett a környezetet is figyelni kell, hogyan alakul az időjárás, mik az előrejelzések, mert lehet, hogy egy adott időjárásváltozás pont nem azt a rajzást fogja eredményezni, amit vártunk.

Emellett az időjárás befolyásolja a szervezetek hatékonyságát is, mert például a szárazság és a meleg csökkentheti a hatékonyságukat, így a kijuttatást máskorra kell időzíteni, vagy más napszakban megtenni. Befolyásoló tényező még ezeknek az eltarthatósága is, mert sokszor élő szervezetekről van szó, amiknek, ha nincsenek bizonyos feltételek biztosítva, elpusztulnak vagy gyengül a hatásuk. Fontos emiatt a tárolási előírások betartása, valamint a szavatossági idők figyelembevétele.

Fotó: Hanka , Pixabay

A biológiai védekezéssel nem a kémiai vegyszeres védekezés teljes kiváltása a cél, hanem hogy a kettő egymást kiegészítse.

Fontos az okszerű kezelés, mert ezzel pénz, idő és energia spórolható meg, valamint a környezetbe való károsanyag kibocsájtás is csökkenthető, ezzel együtt a termény vegyszermaradványai is.

Erre tökéletes egy hibrid rendszer alkalmazása, ami nem csak a biológiai védekezésből és a kémiai vegyszeres kezelésekből áll, hanem a vetésforgó helyes megválasztása, az agrotechnikai mechanikus kezelések és a megfelelő környezetgazdálkodás is hozzájárulhat ahhoz, hogy gondosan megtervezett és hatékony gazdálkodást tudjunk folytatni.

Szerző: Bidnay Petra

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: