December elején hazánk területének nagyobb részén még 40-60 milliméter vízhiányt jelez a HunagroMet a talaj felső 50 centiméteres rétegében. Csak a Dunántúlon és északi hegységeinkben van elegendő víz ebben a talajrétegben.
Ha még mélyebbre ásunk, és a 100 centiméteres mélységet vesszük szemügyre, néhány foltocska kivételével mindenütt vízhiányos a talaj, leginkább az Alföld déli részén, ahol több mint 100 milliméter csapadék hiányzik.
Fotó: Horváth Csilla
November végén érkezett jelentős mennyiségű eső hazánk nagy részén, ami több volt, mint a sokéves átlag. Az északi országrészben nagy területen 20-60 milliméterrel esett több az ilyenkor szokásosnál, az Alföld déli részén viszont mindössze 65-85 milliméter volt a csapadék, fele a sokéves átlagnak.
Vagyis a borongós, ködös idő ellenére az ország nagy részén továbbra is szárazabb a talaj, mint amire a növényeknek szükségük van.
Arra rendszeresen felhívják a figyelmet a kertészek, hogy az örökzöldek téli pusztulásának általában a kiszáradás az oka. Ezek a növények egész télen lélegeznek, párologtatnak, így sok vizet veszítenek, amit nem tudnak pótolni a száraz vagy fagyott talajból. Az utóbbi években egyre kevésbé a talaj átfagyása a probléma, sokkal inkább a szárazság.
Ilyenkor ültetjük a balkonládába a fagytűrő, mutatós dísznövényeket, árvácskát, hangát, erikát, díszkáposztát, hunyort. Róluk se feledkezzünk meg! Különösen a hangafélékre kell vigyáznunk öntözéskor, mert gyökereik könnyen rothadásnak indulnak, viszont rendszeres vízpótlásra van szükségük. Laza, jó vízáteresztő talajba kell ültetni ezeket a növényeket, ami fajtól függően savanyú vagy semleges kémhatású lehet.
Frissen telepített fákat legalább 15-20 liter vízzel kell beöntözni és ha továbbra sincs elég eső, kéthetente nézzünk rájuk és vizsgáljuk meg a földet, szükség van-e öntözésre. A korábban kijuttatott víz hamar mélyebbre szivárog, ha az altalaj száraz, ezért pótolni kell.
Fák esetében az a célunk, hogy a gyökerek mélyre hatoljanak a talajban és lehetőség szerint eljussanak a talajvíz szivárgási szintjéig. Ezt úgy tudjuk elősegíteni, hogy ritkábban, de nagy adaggal öntözünk. A gyakorlatban ez két-három nagy vödör vizet jelent legalább.
Mennyi is az egy milliméter?
A vízadagot általában milliméterben adja meg a szakirodalom, ami azt jelenti, hogy ha egy négyzetméterre egy liter vizet öntözünk ki, az egy milliméter csapadéknak felel meg.
Ezért a 2-3 milliméter csapadékot nem is szokták beszámítani az öntözés tervezésekor, mert az nyáron elpárolog a lombról, és télen sem szivárog be a földbe. Egy-egy öntözés vízadagja gyümölcsfák esetében, rendszeres vízpótlásnál 10-20 milliméter, vagyis négyzetméterenként 10-20 liter víz. Friss telepítésben viszont még több, 30-40 milliméter, hogy elősegítsük a már említett gyökérnövekedést, és 10-14 naponta lehet rá szükség.
A vizet a fiatal fák körül egy méter átmérőjű körben juttassuk ki, ne közvetlenül a tövükhöz. A gyökerek funkciója a víz- és tápanyagfelvételen kívül a fa szilárd rögzítése a talajban, a terjeszkedő gyökérzet a fiatal gyökércsúcsokon át veszi fel a legtöbb talajoldatot. Nagy fáknál tehát az úgynevezett koronacsurgót öntözzük, vagyis nagy körívben a korona pereme alatti területet. A törzshöz közel nem érdemes sokat locsolni, ott nincsenek felszívó gyökerek.
Erre a célra a lehullott lombot érdemes használni, amit amúgy is összegyűjtünk a gyepről. Télen is folyik a levelek lebomlása, tavaszra több szerves anyag jut a talajba.
