0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 15.

Amikor az árvácska senyved

Az árvácska közterületeinket, virágládáinkat díszítő egyik kedvenc dísznövényünk, a téli szürke hétköznapok egyetlen színes foltja. Kedveljük szívóssága, hideg-ellenállósága miatt is. De sajnos akadnak betegségei.

A talajba ültetett árvácskánk senyvedhet. Enyhe, változékony időjárású teleken fertőzheti a szürkepenész, mind a virágot, mind a leveleket.

A kórokozó az elhalt növényi, fás részeken, lehullott leveleken is képes fennmaradni. Felbukkanására mindig számítanunk kell. Díszítési szándékunkat szabotálhatják a talajból fertőző kórokozók is, melyek hatására gyökérnyaki rendellenességek, fonnyadás, majd végül növénypusztulás következhet be.

(Fotó: Pixabay)

Mit tehetünk ennek megelőzésére?

Az árvácska palántázása, kiültetése során is alkalmazható egy, a zöldségtermesztésben is gyakran alkalmazott technológia is. Miután a kémiai alapú, palántanevelésben alkalmazott fertőtlenítő készítmények engedélyét bevonták, létezik egy megfontolandó kezelési eljárás, amely bármilyen növény palántázása esetében megszívlelendő.

A biológiai gazdálkodásban is alkalmazott Trichoderma törzseket, hiperparazita gombákat tartalmazó készítmények egyre bővülő választéka forog a piacon. Ezeket többnyire már a palántázóföldbe is bekeverhetjük, vagy beöntözhetjük vele növényeinket.

Mint minden biológiai készítménynél, abból kell kiindulnunk, hogy élő szervezetekkel dolgozunk. E szerek eltarthatósági ideje is jócskán rövidebb, mint a kémiai készítményeké. Többnyire óvatosan, langyos vízben oldva, figyelve az előírásoknak megfelelő kémhatásra kezeljük. A kijuttatás-technológiára vonatkozóan is a szokványostól eltérő módszert javasol a gyártó, amelyet a használati utasítás részletesen ecsetel, és érdemes lépésről lépésre betartani.

Fokozottabb védelem

Összességében: a biológiai készítményekkel nem bánhatunk úgy, mint a kémiai alapú növényvédő szerekkel. Ellenkező esetben nem várhatunk megfelelő hatásfokot. Öröm az ürömben, hogy a biológiai készítmények esetében nem köt annyira szigorúan a kijuttatási dózis: ha véletlenül nagyobb csíraszám kerül a permetezőnkbe, nem gyakorol toxikus hatást sem a környezetre, egészségre nézve, sem a növényzet vonatkozásában.

Ilyen talajba ültetett növények esetében gyakran nincsen szükségünk növényvédelemre sem, hiszen a talajból fertőző kórokozók zöme kikapcsolható az előzetes, gondos termőtalaj-kezeléssel. Ha ilyen talajban kezdi meg fejlődését a növény, jóval védettebb lesz a további fertőzések tekintetében.

Azonban, ha évről évre visszatérő fertőzést észlelünk, érdemes lehet elgondolkodni a talajcserén is.

Amikor a gyom belép a kertkapun

Nem mindegy, hová ültetjük a szelídgesztenyét

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: