0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 16.

Kilátásaink a klímaváltozás tükrében

A globális klímaváltozás és annak kutatása az 1990-es évek elején kezdődött el Magyarországon. Azóta is tart, mégpedig abban az értelemben, hogy vajon emberi (antropogén) eredetű-e a jelenség, vagy inkább a naprendszerhez köthető.

Arany mezők, ezüst folyók! Ezzel a címmel szervezett tudományos napot a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága az MTA székház nagytermében. Folytatásul pedig a következőt írták: „Hetedhét szűk esztendő? – a magyar mezőgazdaság kilátásai a klímaváltozás tükrében”. Talán hét szűk esztendőről beszélhetünk, idézve az Ószövetséget vagy Thomas Mann József és testvérei című művét. Hetedhét határon pedig valami túl szokott lenni, ami jelen esetben nem egy kardinális tévesztés, de a tényeket itt is tartsuk tiszteletben.

A tisztelet és elismerés azért is kijár a szervezőknek, mert olyan egész napos tanácskozást sikerült megvalósítaniuk, ahol a mezőgazdaság egyes részterületeinek tudósai egymástól is tanulhattak. A szakmai megbeszélést Veisz Ottó akadémikus vezette azzal, hogy rövid átfogó értékelést is tartott a dolgok időszerűségéről. Az MTA fennállásának 200 éves évfordulójára megszervezett tudományos összejövetelt az 1972-ben megalapított Veszprémi Akadémiai Bizottság vállalta magára. Az a szervezet, ahol 12 szakbizottság és 60 munkabizottság dolgozik és összefogja a Balatontól északra és nyugatra elhelyezkedő vármegyék tudósait, kutatóit. A jubileum kiemelt programja között olyan témák szerepeltek, mint a Balaton a klímaváltozás tükrében, vagy a Föld akarata, az erdő.

aszály időjárás klímaváltozás
Fotó: Tumisu , Pixabay
Több mint kérdés, hogy ki vezet 20 év múlva – ember, AI vagy senki. Továbbá, Quo vadis modern civilizáció? Ez utóbbi éppen a fenntarthatóság globális kihívásaira igyekezett választ találni.

Lehetséges forgatókönyvek

A globális klímaváltozás és annak kutatása az 1990-es évek elején kezdődött el Magyarországon. Azóta is tart, mégpedig abban az értelemben, hogy vajon emberi (antropogén) eredetű-e a jelenség, vagy inkább a naprendszerhez köthető. Az elmúlt évtizedekben leginkább a szén-dioxid-koncentrációt vizsgálták, szinte csak azt követték figyelemmel, a mai álláspont szerint pedig legfeljebb 30 százalékos a hatása a klímaváltozásra. Ilyenkor fölvetődik a kérdés, hogy mi lesz a már megkezdett dekarbonizációs programokkal, vajon megváltoztatjuk-e a hozzáállásukat az új helyzet ismeretében.

Az ágazatok közül a mezőgazdaság a leginkább kitett a klímának, és mára oda jutottunk mi, magyarok, hogy bizonyos növények termeszthetőségét elég erős hangon kezdtük megkérdőjelezni.

A kukorica idei termésátlaga 5,1 tonna lett, összehasonlításul az elmúlt 5 év hektáronkénti hozama 6,4 tonna volt. A különbség miatt a hektáronkénti kiesés ebben az évben elérte a 130 ezer forintot, tehát számottevő.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság