Egy kicsit csökken az árpa vetésterülete, ám még így is 300 ezer hektár, és a nyári betakarítású fajok közül még a legszárazabb évben is ettől várhatjuk a legnagyobb termést. Leszálló ágba került a repce, nem az aszály miatt, hanem a növényvédő szerek kivonása okán, viszont igazi nyertes lett a lucernatermesztésünk. A silókukorica területe a statisztika szerint egykor elérte a 325 ezer hektárt, ma 60 ezer hektár körül állandósult, nyilván ez is elegendő a kérődzők tömegtakarmányához. A borsó és a burgonya termesztése 10 ezer hektár alá csökkent, mondhatni, ezek már a hibahatáron belüli értékek. A szója területe statisztikailag enyhén többletet mutat, viszont ez nem mutatkozik meg többlettermésben.

A legfőbb érték az adat

Molnár István a génbankokban őrzött genetikai diverzitásról, mint a klímaadaptív búza nemesítésének kulcsáról tartott előadást. Ez afféle halászat a géntengerben, sok lehetőséget hordoz magában, ezek egyelőre nem túlzott mértékben kihasználtak, pedig volna miből válogatni, mert a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetében (Martonvásár) 73 kecske- és tarackbúzafaj több száz változata található meg.

Fodor Nándor a digitális mezőgazdasági kihívásokat vette górcső alá, ez nem más, mint a Drónok Harca. A digitalizációnál és a mesterséges intelligenciánál a legfőbb érték maga az adat. Ám arra is rámutatott, hogy ezekben az újfajta eljárásokban a hozzáértő és szakmailag kvalifikált ember még mindig nem kerülhető meg, nagyon nincs mitől tartanunk. Ha mégis vannak kétségeink, akkor azok abból fakadhatnak, mert ezen a területen is roppant erős a szaktudáshiány. Az árpatermesztés kapcsán vizsgálták, hogy a mesterséges intelligencia milyen eredményt prognosztizál 2081-2100 között. Az akkori hőségnapokra voltak kíváncsiak a kutatók, s kiderült, hogy március és május között a jelenlegi 10,7 helyett 19,3 hőségnappal kell átlagosan számolnunk, ami 80 százalékos növekedés. Ám létezik olyan szcenárió is, hogy a jelzett időszakban minden 3. nap hőségnap lesz.

Mindezek után már csak az a kérdés vetődik fel, hogy meg van-e nálunk a fogadókészség eziránt a tudás iránt, és hogyan működik a tudás­átadás. Vajon érthetően fogalmazta-e meg mindenki a maga kérdését, vajon valóban okszerű módon történik-e a kutatás, igazi kérdésekre keressük-e a választ? Legyen meg a szakmán belül a rugalmasság, és háromszor aláhúzva talán a legfontosabb részterület: a képzés, a tanulás.

(Az anyag második részét később közöljük.)