A csecsemők pedig a legérzékenyebb fogyasztók testtömegükhöz viszonyítva jóval többet esznek, mint a felnőttek, a méregtelenítő rendszerük még fejletlen, az idegrendszerük pedig a legaktívabb növekedési szakaszban van.

Éppen emiatt a korai életkorban elszenvedett vegyszerterhelés hosszú távon is maradandó következményeket hagyhat, a neurokognitív fejlődés zavarától a hormonális működés felborulásáig.

A peszticidhasználat globális probléma – Európa sem maradhat tétlen

Bár a vizsgálat amerikai termékeket érintett, jelentősége messze túlmutat az Egyesült Államokon. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb adatai szerint a vizsgált élelmiszerek csaknem egyharmadában kimutathatók növényvédőszer-maradványok.

Bár a határérték feletti esetek száma továbbra is alacsony – nagyjából 3% –, a szakértők hangsúlyozzák: nem az egyes anyagok mennyisége a legnagyobb veszély, hanem az összeadódó terhelés, az úgynevezett koktélhatás.

Az EU-ban 2025 egyik legvitatottabb agrárpolitikai kérdése éppen a növényvédőszer-használat csökkentése. Bár a Bizottság korábbi, 50%-os mérséklést célzó javaslata végül a tagállami ellenállás miatt meghiúsult, több ország – köztük Franciaország, Hollandia és Dánia – továbbra is saját szabályozással szigorít.

Magyarország a peszticid-felhasználás tekintetében az uniós átlag alatt áll, ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, a klímaváltozás, az új kártevők és betegségek megjelenése, valamint a termelési nyomás növekedése könnyen a növényvédőszer-használat erősödéséhez vezethet, ha nem társul hozzá célzott támogatáspolitika és korszerű ellenőrzési rendszer.