A Friends of the Earth szerint a vállalatok önkéntes fenntarthatósági jelentései ma már nem elegendők, a bébiételek ügyében is látszik, hogy a piaci szereplők önszabályozása sokszor nem vezet érdemi változáshoz.
Az amerikai Target példája – amely a tavalyi vizsgálat után sem csökkentette a beszállítói láncában használt vegyszerek kockázatát – arra figyelmeztet, hogy kötelező, szigorú szabályozás nélkül nem garantálható a fogyasztói biztonság.
Az európai jogalkotók ezért új eszközök bevezetésén dolgoznak, a tervek szerint a következő években megerősítik az ellenőrzési rendszert, szigorítják a peszticid-maradványokra vonatkozó jelölési szabályokat, és támogatják az alacsony vagy vegyszermentes termelési rendszerek – köztük az ökológiai gazdálkodás – terjedését.
Organikus megoldások és szigorúbb uniós fellépés
A nemzetközi kutatások egyértelműen igazolják, hogy már néhány nap biotermék-fogyasztás is jelentősen csökkentheti a gyermekek szervezetében kimutatható növényvédőszer-maradványok mennyiségét.
Az Európai Unió 2025-től szigorúbb jelölési és nyomonkövetési rendszert vezet be a növényvédőszer-maradványokra, és a közös agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei között is egyre hangsúlyosabb a peszticidhasználat csökkentése.
Emellett a Bizottság egy kifejezetten gyermekvédelmi szemléletű élelmiszerbiztonsági csomagot készít elő, amely a legkiszolgáltatottabb fogyasztók – köztük a csecsemők – védelmét helyezi a középpontba.
A cél egy olyan átlátható élelmiszerlánc kialakítása, amelyben a kockázatok a lehető legkisebbek.
A bébiételek növényvédőszer-terhelésének ügye jól mutatja, bár a technológiai fejlődés és az agrárinnováció képes lehet csökkenteni a vegyszerhasználatot, a fogyasztói biztonság mégis csak akkor érvényesül, ha a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem minden szakaszában megfelelő kontroll és átláthatóság érvényesül.
