Korai és súlyos járványhullámok: mi áll a háttérben?
A Cryptosporidium parvum által okozott fertőzés évek óta az egyik leggyakoribb oka a borjak korai hasmenésének, ám 2025-ben több tagállam azt jelezte, hogy a megszokottnál jóval korábban, már a tél végén és kora tavasszal megugrottak az esetszámok.
Írországban és Észak-Németországban egyes tejtermelő telepeken a borjak akár 40–50%-a is mutatott tüneteket, ami messze meghaladja a szokásos szezonális ingadozást, és sok gazdaságot készületlenül ért.
A szakemberek szerint az enyhe, csapadékos telek különösen kedveznek a kórokozó fennmaradásának: a kriptosporidium oocisztái rendkívül ellenállók, és alacsony hőmérsékleten akár hetekig-hónapokig fertőzőképesek maradnak.
Dániából szintén aggasztó jelzések érkeztek, több állatorvosi praxis és állategészségügyi tanácsadó hálózat arról számolt be, hogy a kriptosporidiózisos esetek nemcsak gyakoribbá, hanem súlyosabbá is váltak.
Egyes telepeken érezhetően nőtt azoknak a borjaknak a száma, amelyek kiszáradás miatt infúziós kezelésre szorultak, és több helyen a korábbi évek átlagánál magasabb elhullási arányt is tapasztaltak. A dán szakértők szerint ennek hátterében részben az enyhe tél állhat, amely lehetővé tette, hogy az oociszták hosszabb ideig fertőzőképesek maradjanak.
Emellett a munkaerőhiány több gazdaságban megnehezítette a napi higiéniai és fertőtlenítési protokollok következetes betartását – ez pedig ideális feltételeket teremt a fertőzési lánc felgyorsulásához.
Korlátozott terápiás lehetőségek: továbbra is a megelőzés a kulcs
A kriptosporidiózis kezelésére jelenleg mindössze néhány hatóanyag érhető el, amelyek leginkább a tünetek enyhítésére alkalmasak, de magát a fertőzést nem képesek teljesen megszüntetni. A halofuginon-laktát használata Európa-szerte elterjedt, ám hatékonysága szűk időablakhoz kötött, és a gyakorlatban gyakran csak mérsékelt javulást eredményez.
