Az antibiotikumok visszaszorítását célzó európai irányelvek tovább erősítik ezt a trendet: egyre több gazda keres olyan alternatív megoldásokat, amelyek támogatják a borjak természetes ellenálló képességét, és csökkentik a fertőzés kialakulásának esélyét.
Ezért a védekezés két alappillére változatlanul:
- a kifogástalan higiénia,
- és a borjak korai, megfelelő immunitásának biztosítása.
A nemzetközi szakirodalom egybehangzóan kiemeli, hogy a borjak életük első két órájában felvett, megfelelő mennyiségű és minőségű kolosztrum döntően befolyásolja a fertőzés lefolyását, ahol ez elmarad, a tünetek rendszerint súlyosabbak és elhúzódóbbak.
Fotó: ÖMKI
Ugyanilyen fontos a környezet tisztán tartása is, hiszen a kriptosporidium rendkívül ellenálló oocisztáit a hagyományos fertőtlenítőszerek sokszor nem képesek inaktiválni. Emiatt egyre több telep vezet be forróvizes magasnyomású tisztítást, gőzölést vagy UV-kezelést, illetve külön etetési és itatási eszközöket használ a fertőzött és az egészséges borjak elkülönítésére. Ez a gyakorlat nemcsak lassítja a kórokozó terjedését, hanem a fertőzési lánc megszakításában is kulcsszerepet játszik.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a biobiztonsági előírások következetes betartása egyre több gazdaságban ütközik munkaerő-korlátokba. A higiéniai protokollok napi szintű, precíz végrehajtása jelentős élőmunkaigénnyel jár, és hiába adott a szükséges technológia, ha a telepek nem tudnak elegendő, megfelelően képzett munkaerőt biztosítani.
Láthatatlan veszteségek a borjúnevelésben
Bár hazánkban egyelőre nem jelentettek a nyugat-európaihoz hasonló mértékű járványhullámot, a laborvizsgálatok alapján évről évre nő a Cryptosporidium-fertőzés aránya a borjúhasmenéses esetek között.
A szakértők kiemelik: a kriptosporidiózis gyakran „csendes veszteség”, hiszen nem feltétlenül okoz kiugró elhullást, ugyanakkor számottevően lassítja a borjak fejlődését és növekedési erélyét.
A betegség gazdasági hatása így messze túlmutat a közvetlen kezelési költségeken. A fertőzés lassítja a borjak gyarapodását, meghosszabbítja a választási időt, és rontja az állomány későbbi termelési potenciálját. Ez különösen a tejelő gazdaságokban jelent kritikus terhet, ahol a borjúnevelés hatékonysága alapvetően meghatározza az állomány jövőbeli teljesítményét és a gazdaság hosszú távú versenyképességét.
Mindezek miatt egyre több hazai telep fordul a probiotikumokon, immunstimulánsokon vagy fitobiotikumokon alapuló megelőző programok felé. Ezek a készítmények ugyan nem csodaszerek, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a borjak ellenállóbbak legyenek a fertőzésekkel szemben, és könnyebben átvészeljék a kritikus első heteket.
