Ahhoz, hogy értékelhessük a probléma jelentőségét, érdemes még Ukrajna kilátásba helyezett csatlakozásával, a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításának következményeivel is foglalkoznunk. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke lapunk számára adott évértékelő interjújából osztunk meg olvasóinkkal néhány gondolatot.
Ukrajna csatlakozásának lehetséges következményei
Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás hatására kialakuló helyzet akkor helyezhető igazán kontextusba, ha előbb képesek vagyunk értelmezni az Európai Unióra jellemző termelésszerkezetet, birtokszerkezetet és Ukrajnáét, amely már a dél-amerikai régióra, és az azzal folytatandó kereskedelmi tevékenységre vonatkozóan is prognózist adhat. Az Európai Unióban elsősorban a családi gazdaságokra jellemző méretek működnek. Ukrajnában a mezőgazdasági színteret meghatározó hatalmas birtokok uralkodóak, ahol a családi gazdasági volumen életben maradási esélyei kérdésesek.

Ukrajnában a termelés során felhasználható inputanyagok, termésnövelők, növényvédő szerek körét az unióstól jelentősen távol eső, vagy nem létező szabályrendszerek alapján választja meg a gazdálkodó, és itt fontos kiemelni a GMO növények termeszthetőségét, azok vetőmagjainak alkalmazását. Ukrajnában kijuttathatók többek között az Unióból már 20-30 éve kitiltott készítmények. Elég, hogyha csupán az atrazint nézzük, amely köztudottan karcinogén, és korlátozás nélkül alkalmazható, mondta el az alelnök.
A háború további, csendes hatásai

Fotó: Shary Reeves, Pixabay
A háború alatt rengeteg környezetterhelő anyag kerül a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, amelyekről nem rendelkezünk információval és arról sem tudunk, hogy azok milyen hatást gyakorolnak közvetetten, vagy közvetlenül a növény- és állatállományra, majd a fogyasztókra.
Gondoljunk csak bele: háborús viszonyok között hányszor szakadhat meg a hűtési lánc… így az emberi egészségre nézve veszélyes élelmiszerek kerülhetnek forgalomba. Egy olyan állam, egyes elképzelések szerint 2028-ban megvalósuló uniós csatlakozását helyezzük kilátásba, amelyben sem az állatjólétre, sem antibiotikum-felhasználásra vonatkozó paraméterek nincsenek meghatározva.



