A járvány viszonylag gyors megfékezése ellenére a magyar gazdákat komoly gazdasági kár érte. Az érintett öt telep újraindulását kártalanítással segítettük. Eddig 8,15 milliárd forintot utaltunk ki számukra, ellensúlyozva a leölt állatok értékét. A takarmány és eszközök értékének megtérítése pedig a szakértői anyagok megérkezésének ütemében zajlott, zajlik.

Megható látni, hogy a telepeken megtörtént az újrakezdés, és ha a járványnak egyetlen előremutató hozadékát említhetjük, az az, hogy ma már jóval nagyobb figyelem irányul a járványvédelmi intézkedésekre. A gazdálkodók újragondolták járványvédelmi terveiket, komolyabban veszik a fertőtlenítést, a fekete-fehér öltözők használatát, valamint a telepen belül és kívül kijelölt útvonalakat. Mindezek eredményeként a szarvasmarhatartók közössége felkészültebbé vált.

A RSzKF alatt a madárinfluenza is tombolt az egész Dél-Alföldön. Mit terveznek az évről évre visszatérő járvány enyhítésére?

– A 2024 októberétől 2025 májusig tartott járvány súlyosságára tekintettel – amely az uniós vizsgálat szerint akár teljes exporttilalmat is indokolt volna – elsősorban a kisebb termelők megsegítéséről döntöttünk, akiknek a járványügyi intézkedések, a zárlat, majd az újratelepítés gondot okoz. Felajánlottuk, hogy aki három évre abbahagyja a víziszárnyasok tartását, annak előre kifizetjük a 3 évi jövedelmét. Eredetileg 2 milliárd forintot szántunk e célra, de a nagy érdeklődés miatt a keretet 4 milliárd forintra emeltük, így minden érintett gazda hozzájuthat a kompenzációhoz. A telepek közötti távolság növelésével kimutathatóan fokozható a termelési biztonság. Ennek is köszönhető, hogy

Jelenleg egyetlen kitörés körül van korlátozó intézkedés Csongrád-Csanád vármegyében, ám sajnos, már ez is elég ahhoz, hogy az export célországok korlátozást vezessenek be. Éppen ezért is kell afelé haladni, hogy a baromfitartás minél zártabb legyen, és az állomány ne érintkezhessen a nagy arányban fertőzött vadmadarakkal.

Az állatbetegségeknek még itt sem volt vége, január végén a kiskérődzők pestise, majd a lóherpesz is felütötte a fejét. A házisertés-állomány szerencsére a mai napig megőrizte ASP-mentességét, a sertéstartók mégsem örülhetnek, ahogyan a tejtermelők és -feldolgozók is nehéz helyzetben vannak. Nekik hogyan segít a szaktárca?

– Igen, sajnos ősszel majdnem egy időben tört ránk a tej- és sertéshúsválság, amire gyorsan kellett reagálnunk. Kiemelt cél a hazai tejtermelők és feldolgozók működésének stabilizálása, a magyar termékek piaci pozícióinak megerősítése, és a tej­ágazat hosszú távú versenyképességének biztosítása a rendkívül nehéz európai piaci környezet ellenére is. Az államkincstár december 3-án megkezdte a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás kifizetésének második ütemét, így több mint 3000 termelő jutott 7,5 milliárd forinthoz. Az előlegfizetés első ütemében 16 milliárd forint támogatás kifizetése történt meg az érintettek számára. A november elején nemzeti forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti tejtámogatás 8,4 milliárdos összegével együtt ősz óta az ágazati szereplők célzott támogatására fordított összeg meghaladta a 32 milliárd forintot.