Mire számíthatnak a sertéstartók?
– A sertéstartók gondját elsősorban az okozta, hogy a sertéspestis miatt leállt az Európai Unió ázsiai exportja, majd Kína dömpingvámot vetett ki az európai uniós sertéshúsra. Ennek következtében jelentős készletek halmozódtak fel, amelyet a piacról le kell vezetni. A hazai sertéstartók helyzetének javítására már születtek döntések. Kocánként 20 ezer forint támogatást fizetünk a termelőknek, számukra is bevezettük a hitelmoratóriumot, a hizlalók pedig kedvezményes kamatozású hitelt igényelhetnek, hogy jóval alacsonyabb bevételük ellenére is fedezni tudják a takarmányvásárlást.
A hazai szőlőültetvényeket is egy kórokozó fenyegeti, az aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence fitoplazma. Milyen stratégia született a megfékezésére? Hol tartunk a védekezésben?
– Ez a zárlati károsító olyan veszélyeket hordoz magában, hogy akár megismétlődhet a filoxérajárvány. Ezt meg kell előzni. Bár támogatást biztosítottunk a szőlészeknek vegyszerekre és géphasználatra, látjuk, hogy ezek önmagukban nem képesek megfékezni a terjedést. Ezért a védekezést központi irányítás alá vettük, 2100 hektáron légi permetezést rendeltünk el, több mint 7000 hektáron drónos felderítést végeztünk, és szakértői szemlecsoportok bevonásával további 8600 hektár szőlőterületet vizsgáltunk meg, hogy hol vannak fertőzött tőkék. A Nébih laborautója Gyöngyösön és Miskolcon segítette a gyorsabb minta-előkészítést és -feldolgozást.
Egy kivételével (bükki) már az összes borvidéken megjelent a betegség. Az országos védekezés, felderítés október 31-én véget ért, azonban a növény-egészségügyi előírások betartása továbbra is fontos.
Közben a veszélyhelyzetre hivatkozva vizsgáljuk azon növényvédőszer-készítményeket, melyek engedélyezhetők a betegséget terjesztő vektor ellen, és döntöttünk, hogy 50 ezer forintot fogunk adni hektáronként vegyszertámogatásra a gazdáknak. Meghatároztuk azt, hogy támogatjuk az újratelepítést is és ehhez az Európai Uniótól is segítséget kérünk. A megműveletlen szőlőültetvényre vonatkozó szabályozás szigorodott. Kiemelten fontos a tájékoztatás, hogy mindenki, még azok is tudják, mivel kell permetezni, akiknek lugasuk, vagy néhány szőlőtőkéjük van.
A klímaváltozás számlájára írhatjuk azt is, hogy ránk köszöntött Európa egyik legforróbb nyara, ami súlyos aszályt vetített előre. Mi kellett ahhoz, hogy végül kevesebb területet érintett aszálykár, mint 2022-ben?
– A meteorológiai előrejelzésekre alapozva a kormány még májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, és cselekvési tervet is elfogadott. Az aszályvédelmi akcióterv megvalósítására 4,7 milliárd forintot fordítottunk, összesen 848 kilométernyi csatornát tisztíttattunk ki, valamint szivattyúkat és átereszeket javítottunk. Ennek köszönhetően a 2022-es nagy történelmi aszályhoz képest az egyharmadára, mintegy 500 ezer hektárra csökkent az aszálykárral érintett területek nagysága és 1,05 milliárd köbméterrel több vizet sikerült megőrizni a tájban. Ez valóban óriási eredmény, amelyre joggal lehetünk büszkék. Ezen felül 10 milliárdért átvállaltuk az öntözővíz díját, 5 milliárd forint összegben a vízkészletjárulékot.
Ilyen beruházásokra a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is lehetőséget biztosítunk, mintegy 66 milliárd forintos kerettel. A gazdák a korábbi támogatások segítségével jelentősen megújították az öntözési infrastruktúrát, és meg is duplázták az eddig öntözött területeik nagyságát. A legfontosabb eredmény azonban a szemléletváltás, amely a gazdákban és a vízügyi szakemberekben egyaránt végbement. Megszülettek a rendeletek, amelyek kezelik a belvíz hatásait, a művelési ágak változását, az önkéntes területek felajánlását és a vizes élőhelyek visszaállítását. Ezek mind nagyon jó kezdeményezések, melyeknek köszönhetően idén nyáron már volt olyan időszak, amikor kevesebb víz hagyta el az országot, mint amennyi beérkezett.
