Lapzártánk utáni hétre összeurópai tüntetést hirdettek meg Brüsszelben. Az uniós gazdák, gazdaszervezetek vállvetve küzdenek, hogy megőrizzék a KAP önállóságát, két pillérét, és tiltakoznak az Ukrajnával és a dél-amerikai Mercosur-országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás ellen. Ön szerint mik az esélyek?

– Felháborító, hogy Brüsszel a gazdáknak járó támogatásokat csökkenteni akarja, hogy a pénzeket Ukrajnának adja. Ezzel az egész európai agráriumot bedöntenék, a gazdálkodókat ellehetetlenítenék, a mindennapi kenyerünket pedig veszélybe sodornák. Ezt nem engedhetjük. A magyar álláspont világos. A biztonságos élelmiszer-ellátást és a mindennapi kenyerünket nem lehet a politikai játszmák részévé tenni. A gazdák küzdelmeikben számíthatnak a magyar kormányra. De nézzük a számokat. Hazánknak több mint 20 százalékkal kevesebb forrást akarnak adni és megszüntetnék a közös agrárpolitika különálló költségvetését, a források kifizetését pedig politikai játszmákhoz kötnék. Még mielőtt mások azt gondolnák, hogy ez csak a gazdáknak a problémája, mindenkit emlékeztetni kell, hogy a változtatás minden fogyasztót érintene. Amíg ugyanis az élelmiszerek minősége az EU-ban a termőföldtől az asztalig ellenőrzött, Ukrajnában ez egyáltalán nem az.

A dél-amerikai országokkal kötendő Mercosur-megállapodás pedig mindennek a teteje, hiszen ellehetetleníti az egész európai agráriumot. Kitartunk amellett, hogy az EU-ba érkező minden terméknek meg kell felelnie az itt előállított élelmiszerekre vonatkozó szigorú szabályoknak. Bízom benne, hogy nem hiába emeli fel a hangját Brüsszelben a 70 gazdaszervezet tízezer tagja. Egy biztos: a gazdák a nemzeti kormányra mindig és minden körülmények között számíthatnak!

Milyen agráriumot látna szívesen 2026-ban hazánkban?

– Dönteni képes és határozottan cselekvő kormányunk van. Ezért jövőre már az összes beruházási pályázatunk támogatói szerződéssel fog bírni, megindulnak a közbeszerzések és az építkezések. Ez fantasztikus helyzet lesz, hiszen bármerre megyünk, beruházásokat fogunk látni: terményszárítók, állattartó telepek, élelmiszer-feldolgozó üzemek, üvegházak épülnek.

Ráadásul az a döntés, hogy a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozást egyedülálló módon az uniós keretek adta maximális szintre, 80 százalékra emelte, megháromszorozta a forrást. Tehát a hét éves ciklusban 21 évet haladhatunk, így a következő 2-3 évben teljességgel le tudjuk dolgozni a versenyképességi lemaradásunkat a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyaránt. Ezért mondom azt nyugodt szívvel, hogy 2030-ra a magyar mezőgazdaság Európa dobogósai közé fog tartozni. A magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére, az exportban is jelentős bővüléssel számolhatunk, ami elérheti a 16 milliárd eurót.