A Soproni-hegység bővelkedik régészeti lelőhelyekben. A kedvező klíma, a bővizű források és a táj adottságai nagy vonzerőt gyakoroltak a régi korok embereire. A hegység lábánál haladt a rómaiak híres kereskedelmi útvonala, amit ma Borostyán-útnak hívunk. Kevesen tudják, hogy évezredekkel a rómaiak előtt is használták ezt a nyomvonalat, és igazi virágkorát talán nem is az ókorban élte.
Időszámításunk előtt mintegy 1200 évvel, a késő bronzkor időszakában egy ma még ismeretlen nevű és nyelvű nép szállta meg a hegyeket, akiket a régészek jellegzetes temetkezéseik után Urnamezős kultúrának neveztek el. Feltehetőleg ők jelentették az egyik alapját annak a kora vaskori civilizációnak, amely i.e. 900 és 800 között foglalta el a soproni Várhelyet.
A vaskori Hallstatt-kultúra egyik legnagyobb földvára található ma a Várhelyen, amelyhez csatlakozik a több mint 150 halomsírból álló temető. Az egész Közép-Európában elterjedt vaskori civilizáció fontos lelőhelyének kutatása a 19. századra nyúlik vissza. A Bella Lajos által kezdett feltárásokat Patek Erzsébet folytatta az 1970-es években, majd a 2010-es évek végétől Mrenka Attila, a Soproni Múzeum régésze vezetett itt ásatásokat.
Ennek első állomásaként adták át 2018-ban azt a nyolc tájékoztató táblát, amelyeken magyar, angol és német nyelven olvashatnak a látogatók a feltárások és a terület történetéről. A régióban párját ritkító tanösvény arra a „kulturális ökoszisztémára” irányítja a figyelmet, amelynek megőrzése közös érdekünk. Ezért is jött létre a Vaskor-Duna-út Egyesület, amely a vaskori táj konzerválását és turisztikai célú hasznosítását tűzte ki célul. A projekt része többek között a Sopron–Várhely régészeti örökségi tanösvény is.
A vaskor embere ugyanis a természettel harmóniában élt. A tanösvény állomásai azon út mellett kaptak helyet, amelyen feltehetőleg 2800 éve is a Várhelyen lévő földvárba igyekeztek az akkori lakók. Szó szerint az ősök nyomában járunk! A szöveges ismertetőkből bepillantást nyerhetünk a korszak divatjába, hitvilágába és temetkezésibe is, hiszen az út mellett áll a 131. számú halomsír szemléltető rekonstrukciója. Ahogy a vaskori emberek lépte nyomát követjük, úgy haladunk beljebb és beljebb az erdőbe és érünk föl lassan a földvárba. Itt a monumentális, több mint 5 méter magas fősánc árulkodik arról, hogy micsoda hatalom összpontosult az uralkodó kezében.
A tanösvény a földvárba érkezve bemutatja azt az épületet, amelyet az 1970-es években tártak föl, és egészen 2025-ig az egyetlen feltárt épület volt a területen. Az új feltárások által felszínre hozott ház és a hozzá tartozó leletanyag azonban már új fejezetet nyit a tanösvény életében, jelezve, hogy az idő nem állt meg.
Az idő valóban nem állt meg, de a Várhely élete látványosan lelassult. A különleges hely, a magashegységet idéző erdei környezet csábítja ide a kirándulókat. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gondos gazdaként kezeli a környező erdőterületeket, és egész éven át programot biztosít a parkerdőbe látogatóknak, akár a Károly-kilátóval, akár a Muck-i Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont vadasparkjával kötik össze a várhelyi kirándulást.
Dr. Mrenka Attila
Soproni Múzeum
Dr. Takács Viktor
TAEG Zrt.
