Az elmúlt években viszont alaposan átalakult a hazai mezőgazdaság gépesítése, amire a klímaváltozás mellett a gazdasági környezet is rányomta bélyegét
– Évek óta egyre kevesebb a csapadék, és folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet. Ez a két tényező együtt rendkívül erősen alakítja át környezetünket és a mezőgazdálkodási gyakorlatokat. Délkelet-Magyarországon a nagy szárazság gyakorlatilag mindent megváltoztatott: egyre többen csökkentik a szántás mértékét, vagy teljesen fel is hagynak vele – kezdte beszélgetésünket Harsányi Zsolt. Az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője hozzátette, nem mondhatja magát szántásellenesnek, véleménye szerint három-négyévente nem ártana egyszer megforgatni a földet. Még nagyobb kihívás azonban annak eldöntése, hogy milyen növényeket érdemes egyáltalán termeszteni.
– Magyarországon mintegy 4,5 millió hektár körüli szántóföldet művelünk.
Mondhatjuk úgy is, hogy ezeket a földeket kvázi kivontuk a hagyományos művelés alól, a rajtuk megtermelt mennyiség már nem jelentős. Azt gondolom, hogy nagyon sokhelyütt túllőttünk a célon. Lehet ez méhlegelő, amivel sok növényvédelmi problémát importálunk az igazi növénytermesztő táblákra. Az AKG-nál is számtalan olyan dolog került elő, amire korábban nem gondoltunk, másképpen művelünk és ehhez már más technológia kell.
Együtt fejlődnek a technológiával
– Mi a technológiát biztosítani tudjuk: a szálastakarmány-betakarító gépektől a precíziós vetőgépeken és sorközművelőkön át rengeteg eszközt kínálunk. A drónos felmérésekkel gyomfeltérképezést végzünk, amelyhez megfelelő kijuttatási térképeket készítünk. De nekünk is együtt kell fejlődnünk a technológiával. Amit korábban az iskolában megtanultunk, amiből vizsgázni kellett a gépészkaron, mezőgépészként Gödöllőn, annak egy részét el lehet felejteni, vagy inkább át kell alakítani a gondolkodásmódot.
A gépfejlesztési trendek ugyanakkor nem változnak. Beszélgetve a nyugat-európai partnereinkkel, a CLAAS büszke arra, hogy az első 1150 lóerős silózót Norvégiába adta el, de a szemenkénti vetőgépekből is ugyanannyi vetőkocsit értékesítenek, mint korábban. Csak nem itt, hanem Lengyelországban, Dániában és Norvégiában.
– véli az ügyvezető.
Dél-Alföldön az elmúlt 12 hónapban alig 300 milliméter csapadék hullott, ez már szinte Szahara-kategória, ami a termelésben nagy károkat okoz. A gépforgalmat pedig egyértelműen a gazdálkodók árbevétele határozza meg. A tulajdonos-ügyvezető példaként említ egy Baja környéki települést, ahol 5200 hektáron gazdálkodnak, mégsem vásároltak új traktort az elmúlt három évben. A használtgép-forgalom sem élénkül, mindenki inkább javítja a meglévőt – egyszerűen kevesebbet használják a gépeket, mert nem szükséges.
– tette hozzá Harsányi Zsolt.
