0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 21.

Munkacsúcsok optimalizálása és kockázatcsökkentés: A szakaszolt vetés jelentősége

A mezőgazdaság egyik kihívása a nagyobb termőterületeken történő munkacsúcsok kezelése. Az egyszerre nagy területen beérő kultúráknál bizonyos esetekben minőségromlással jár, ha nincsen időben betakarítva a termény.

Szántóföldi kultúrák munkacsúcsok laposítása

A cél a géppark-kihasználtság optimalizálása a szántóföldi kultúrák esetében, hogy a gépek minél több időt tudjanak dolgozni maximális hatékonysággal. Például, ha egy gazdaság 500 hektáron termel kukoricát, és az egészet azonos tenyészidejű hibriddel, egyetlen héten belül veti el, a betakarítási kényszer hatalmas gépi kapacitást igényel. Ezzel szemben, a vetési idők és hozzá a FAO számok variálása révén a betakarítás 3-4 hétre széthúzható.

Így kevesebb kombájnnal is elvégezhető ugyanaz a munka, nem szükséges esetlegesen drága bérgépeket igénybe venni. Vannak növények és helyzetek, ahol a szárító igénybevétele nem kikerülhető, így mint szűk keresztmetszet, a betakarítási lánc leggyakoribb elakadási pontja lehet a szárítókapacitás.

A szakaszolt érés biztosítja a folyamatos, egyenletes beszállítást, elkerülve a drága állásidőket a földeken és a kamionok torlódását a mérlegnél.

Kockázatcsökkentés: A virágzási ablak védelme

A klímaváltozás miatt az időjárás egyre szeszélyesebb. A hőhullámok és légköri aszályok gyakran csak 1-1 hetet érintenek, de ha ez a hét egybeesik a teljes állomány virágzásával, akkor nagy gazdasági kárt okozhat a veszteség. A szakaszolt vetéssel és eltérő tenyészidejű hibridek alkalmazásával a kritikus virágzási és termékenyülési időszak 10-14 napra, vagy akár hosszabbra is nyújtható, így elkerülhető, hogy az egész állomány károsodjon.

Fotó: Thomas , Pixabay

Gazdasági és humánerőforrás előnyök

A technológiai szempontokon túl a szakaszolt vetésnek közvetlen pénzügyi vonzatai is vannak. Munkaszervezés szempontjából a dolgozók terhelése kiegyensúlyozottabb. Ahelyett, hogy a traktorosoknak két hétig napi 16 órát kellene dolgozniuk a fizikai kimerülés határán, a munkafolyamat tervezhetőbbé válik. Ez csökkenti a balesetveszélyt és a gépkezelői hibákból eredő károkat.

A szakaszolt vetés a precíziós gazdálkodás egyik legköltséghatékonyabb eleme. Különösen igaz ez a zöldborsó és csemegekukorica esetében, ahol a minőség és a logisztika elválaszthatatlan.

Ugyan a tenyészidőszakokkal és a szakaszolt vetéssel való gazdálkodás komolyabb tervezési folyamatokat, valamint egyéb növényvédelmi problémákat hív életre, a betakarításnál gazdaságilag meg fog térülni jobban a folyamat.

A mai piaci környezetben nem az a legsikeresebb gazda, aki a legtöbbet termeli, hanem aki a legbiztonságosabban, folyamatos minőséget garantálva képes kiszolgálni a piacot.

Szerző: Bidnay Petra

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: