Botanikai besorolásuk alapján a rododendronok nemzetségébe tartoznak, és mivel Ázsia hűvös hegyvidéki régióiból származnak, kimondottan kedvelik a hűvös, párás klímát. A lakásokban tartható nemesített fajták a beltéri körülményekhez jól alkalmazkodnak, ha ismerjük és kiszolgáljuk az igényüket. Virágaik színe széles spektrumon mozog: a fehér, a lazacszín, különféle rózsaszín-, vörös- és halványlila-árnyalatokon keresztül egészen a kétszínű változatokig terjed. Az azálea név a görög „azaleos” (= száraz) szóból származik, ami nem a vízigényére utal, hanem a növény fásodó hajtásaira, cserjés megjelenésére.

Fontos további szempont, hogy a földlabda nedves legyen, valamint a tövet gazdagon borítsák a sötétzöld levelek.
Az azálea számára ideális egy világos, de közvetlen napfénytől védett hely. Sokáig élvezhetjük a virágzását, ha alacsonyabb szobahőmérsékletű (20 °C) körülmények közé kerül. Korábban a melegebb lakásokból kikopott ez a növény, azonban az emelkedő energiaárak miatti visszafogottabb fűtés ismét kedvező feltételeket teremt az azálea tartásához, ha egy kis párát is tudunk teremteni körülötte. Az elnyílt virágokat rendszeresen távolítsuk el.
A talajt folyamatosan egyenletesen nedvesen kell tartani, ügyelve arra, hogy ne száradjon ki, ugyanakkor a pangó víz nem kívánatos. Száraz talaj esetén a növény lehullathatja virágrügyeit és a leveleit. Az öntözés leghatékonyabb módja, ha a cserepet hetente egyszer vízbe merítjük, és addig tartjuk benne, amíg már nem keletkeznek légbuborékok; ekkor a talaj elegendő mennyiségű vizet vesz fel.

A tavaszi fagyok elmúltával az azálea kiültethető a kertbe vagy elhelyezhető a teraszon. Amennyiben kinőtte a cserepet, célszerű átültetni, ehhez rododendronföldet válasszunk, amelynek pH-értéke 3,5 és 4 közötti. Augusztus végétől tartsuk szárazabban, hogy elősegítsük a rügyképződést. Szeptember végén visszavihető a lakásba. Amennyiben jól alkalmazkodott a körülményekhez és egészségesen, erősen fejlődött, ismételt virágzásra képes.
Jelek a növénytől
• A rügyhullás hátterében hosszan tartó vízhiány, a tő kiszáradása állhat.
• A levélhullás túl száraz levegőre, pangó vízre utalhat.
• A sárguló, foltosodó levelek atkafertőzést jelezhetnek, ami alacsony páratartalmú, meleg szobalevegőn léphet fel.



