További gondot jelent, hogy a nagyragadozók egyre gyarapodó állománya komoly veszteségeket okoz a rénszarvascsordákban. Barnamedvék, hiúzok, farkasok és rozsomákok tizedelik a kóborló rénszarvasokat. Ehhez társul az ipari terjeszkedés hatása, a hatalmas szélerőmű-parkok, bányák és más beruházások egyre nagyobb darabokat „harapnak ki” a hagyományos rénszarvaslegelőkből.
A modern világ változásaihoz igazodva a rénszarvastartók is keresik az új megoldásokat. Lappföldön ma már a téli turizmus jelenti sok család számára a kereset-kiegészítést. A rénszarvasos programok tömegeket vonzanak a sarkvidéki tájra, és a legtöbb ilyen vállalkozás mögött valódi rénszarvaspásztorok állnak. Anne családja is a vendégeknek köszönhetően tud fennmaradni, farmjukon testközelből mutatják be a rénszarvastartás mindennapjait a látogatóknak, télen pedig a betanított szánhúzó rénszarvasaikkal viszik el őket egy-egy varázslatos erdei utazásra.
– A turizmus segít, hogy a változó világban is fenntarthassuk a hagyományos életmódunkat – mondja Anne. –
A vendégek igénylik a rénszarvasszános kirándulást, így ez a tradíció sem hal ki.

Bár a turizmus mára fontos megélhetési forrássá vált, a helyiek szemében a rénszarvas ennél jóval többet jelent, a mindennapok alapját, a kultúra és az identitás szimbólumát. Egyszerűen fogalmazva, a rénszarvas az életünk – írja le Anne a helyiek hozzáállását.
Kívülállóként talán különleges, egzotikus szokásokat képzelünk mögé, valójában azonban sokkal többről van szó, egy sajátos értékrendről és életformáról, amely a természet tiszteletére, a közösség erejére és a hagyományok továbbélésére épül.
Anne szerint, ami leginkább megkülönbözteti az ő világukat a mai átlagos nyugati családi élettől, az a generációk összefonódása.

Ráadásul nemcsak a szűk család tart össze, hanem a tágabb közösség is, a környék rénszarvastartó családjai egy paliskunta nevű társulást alkotnak, ami olyan, mint egy szoros faluközösség. Mindenki ismer mindenkit, és generációkon át élnek együtt, egymást támogatva.
– Ha egy dolgot kellene kiemelni a rénszarvastartó kultúrából, az a közösség. Ez a legerősebb kapocs, ami előreviszi a mi életformánkat – teszi hozzá Anne.
Felmerülhet a kérdés, hogyan jelenik meg a modern technika ebben a hagyományos világban. Anne elmondása szerint a csordáik ma is szabadon barangolnak a hatalmas erdők és tundrák területén, nincsenek egész évben karámba zárva. Ugyanakkor természetesen ők is élnek a 21. század vívmányaival, GPS-alapú nyomkövető nyakörvekkel és más eszközökkel figyelik a rénszarvasok mozgását a hatalmas területeken.
– Ennek ellenére a természet az úr, amit a modern eszközökkel sem lehet irányítani vagy megbízhatóan kiszámítani. Éppen ezért a hagyományos tudás továbbra is létfontosságú, ismerni kell a természet jeleit, és szükség esetén technológia, sőt akár áram nélkül is boldogulni a vadonban.
Ahogy az interjú végén visszakanyarodunk a karácsony témájára, Anne egy üzenetet is megfogalmaz a Kistermelők Lapja olvasóinak. Emlékeztet rá, hogy
egy olyan életforma hordozói, amely a természettel való harmonikus együttélésen, a tradíciók tiszteletén és a közösségi összetartáson alapul.
– Családunk békés karácsonyt kíván minden magyar olvasónak! – üzeni Anne.



