A CITES a Convention on Iternational Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora rövidítése, vagyis a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályzó egyezmény. Az egyezményt 1973-ban hozták létre azzal a céllal, hogy megakadályozza a túlzott és ellenőrizetlen kereskedelmi fajok kihalásához vezessen. A CITES nem tiltja általánosan az állatok tartását vagy kereskedelmét, hanem szigorú engedélyezéshez köti azt, különösen a veszélyeztetett fajok esetében. Az egyezményt az ENSZ égisze alatt dolgozták ki és ma már több mint 180 ország – köztük Magyarország is – alkalmazza. A szabályozás célja, hogy a vadon élő populációk védelme mellett a jogszerű, ellenőrzött állattartás és tenyésztés is átlátható keretek között működhessen.

Milyen állatokhoz szükséges a CITES engedély Magyarországon?

Magyarországon számos olyan állatfaj tartható hobbi- vagy tenyésztési céllal, amelyek CITES-egyezmény hatálya alá tartoznak. Ezek esetében a tartás, az adásvétel, a szaporítás, sőt, sokszor még az állat elajándékozása is engedélyköteles, vagy bejeletési kötelezettséggel jár.

Hüllők

A hüllők körében különösen sok CITES-es faj található. Ide tartozik szinte valamennyi teknősfaj, köztük a görög teknős, a mór teknős, vagy az ékszerteknősök egy része. Szintén engedélyköteles lehet több varánusz, kaméleon, óriáskígyó (pl: óriásboák, anakondák), valamint egyes gekkófajok. Ezeknél gyakran kötelező az egyedi azonosítás és származási igazolás megléte. Tehát amennyiben a megvásárolni kívánt egyed ilyennel nem rendelkezik, nem ajánlott nyélbe ütni az üzletet, ugyanis magunk is bajba kerülhetünk.

Madarak

A madarak esetében elsősorban a papagájfélék érintettek. Számos ara-, kakadu-, amazonaspapagáj- és jákófaj tartása CITES-dokumentációhoz kötött, még akkor is, ha az állat több generáció óta fogságban szaporított. A ragadozó madarak – például sólymok, sasok – szintén védettek, tartásuk különösen szigorú szabályokhoz kötött.

Emlősök

Az emlősök közül több egzotikus faj esik szabályozás alá, például egyes majomfajok, vadmacskák, valamint ritkább kisemlősök. Ezek gyakran nem csak CITES-engedélyhez, hanem gyakran természetvédelmi és állatvédelmi engedélyekhez is kötött.

CITES fajok három függeléke

A CITES hatálya alá tartozó fajokat három függelékbe sorolják. Az I. függelékbe a kihalás szélén álló fajok kerülnek, amelyekkel a kereskedelem szinte teljes mértékben tiltott. Ide tartozik például számos nagymacska, főemlős-, vagy papagájfaj. A II. függelékbe azok a fajok tartoznak, amelyek még nem közvetlenül veszélyeztetettek, de ellenőrizetlen kereskedelem esetén azzá válhatnak – ilyen például több hüllő- díszhal faj. A III. függelék pedig olyan fajokat tartalmaz, amelyeket egy adott ország saját kérésére helyeztek védelem alá.

Egyéb szabályok:

Fontos tudni, hogy nem csak az élő állatokra vonatkozik szabályozás. CITES-hatálya alá eshetnek állati eredetű termékek is, például kígyóbőrből készült tárgyak, trófeák, preparátumok vagy kagylók.