A brit kormány 2025 végén bejelentett állatjóléti stratégiája mérföldkőnek ígérkezik a modern állattartásban, és hosszú távon akár új nemzetközi irányokat is kijelölhet.
fotó: mmg archív
Ezeket eredetileg a malacok védelmére hozták létre, ám mára komoly állatjóléti aggályokat vetnek fel.
A reform több mint 7 millió ketrecben tartott tyúkot és 150–200 ezer tenyészkocát érint, így a brit baromfi- és sertéságazat jelentős részét alakítja át.
A reform azonban nemcsak a tojótyúk- és sertéságazatot érinti, új előírások készülnek a csirkefajták kiválasztására is.
Emellett először jelennek meg részletes, humánus halvágási protokollok is az Egyesült Királyságban – egy olyan területen, amely eddig szinte teljesen szabályozatlan volt. A cél, hogy a termelési lánc minden szakaszában javuljon az állatok életminősége, és átláthatóbb, fenntarthatóbb rendszer jöjjön létre.
A döntés mögött az a tudományos konszenzus áll, hogy a túlzottan intenzív, mozgást korlátozó tartás súlyos stresszt és egészségügyi problémákat okoz az állatoknak.
Ez nemcsak jóléti, hanem termelési szempontból is kritikus: a rossz körülmények növelik a betegségek kockázatát, és hosszú távon az egész ágazat gazdasági stabilitását gyengítik.
