Uniós késlekedés: 2026-ra csúszik a közös állatjóléti csomag
Miközben London egyértelmű ütemtervet hirdetett, az Európai Unió továbbra is nehezen jut dűlőre a hasonló reformokkal. A Bizottság 2021-ben még ígéretet tett az „End the Cage Age” kezdeményezés támogatására – amelyet 1,4 millió európai állampolgár írt alá –, ám a 2023-as határidőből végül 2026 lett.
Jelenleg hét uniós tagállam – köztük Ausztria, Németország és Luxembourg – már bevezetett valamilyen nemzeti ketrectilalmat vagy szigorítást, ami jelentős piaci széttagoltsághoz vezet. Ezt az iparági szereplők egyre nagyobb problémaként érzékelik, olyan cégek, mint a Lidl, a Ferrero vagy a Sodexo, közös nyilatkozatban sürgették az EU-szintű harmonizációt, mivel a különböző nemzeti szabályok komolyan megnehezítik a regionális ellátási láncok tervezhetőségét és működését.
A brit reform várhatóan tovább növeli az EU-ra nehezedő nyomást. Mivel a kontinensen számos feldolgozó és kiskereskedelmi lánc már önként is magasabb állatjóléti szinteket alkalmaz, sok piaci szereplő szerint a jogszabályi szigorítás már csak idő kérdése.
Magyar és közép-európai kitekintés
Magyarországon a tojótyúkok mintegy harmada még mindig ketreces tartásból származik, bár ez az arány évről évre lassan csökken, részben a kiskereskedelmi láncok vállalásainak köszönhetően.
A termelők szerint egy teljes átállás akár 20–30%-kal is megemelhetné a költségeket, ami állami vagy uniós támogatás nélkül komoly terhet jelentene.
A régió országai között jelentős különbségek mutatkoznak. Lengyelország – Európa egyik legnagyobb tojástermelőjeként – hatalmas beruházási igénnyel néz szembe, míg Csehország és Szlovákia már jóval előrébb tart a ketreces tartás visszaszorításában. Ez hosszú távon akár versenyelőnyt is adhat számukra, hiszen egyre több nemzetközi vásárló és feldolgozó követel magasabb állatjóléti szinteket.
forrás: Pxhere.com
A globális trendek is ezt erősítik, az Innova Market Insights adatai szerint 2020 és 2025 között 4%-kal nőtt azoknak az élelmiszereknek az aránya, amelyek valamilyen állatjóléti állítással kerülnek piacra.
A brit reform várhatóan katalizátorként hat az európai állatjóléti politikára. Mivel az Egyesült Királyság továbbra is az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a mezőgazdasági termékek piacán, a szigorúbb brit előírások elkerülhetetlenül befolyásolják majd az uniós exportőrök és importőrök működését is. A baromfi-, sertés- és halágazatokban egyre erősebb társadalmi és tudományos nyomás nehezedik a modernizációra, így várható, hogy ez a támogatási és szabályozási politikában is megjelenik.
