Az állattenyésztésben dolgozók helyzete egész Közép-Európában érzékeny kérdés: a munka fizikailag megterhelő, felelősségteljes, ugyanakkor sokszor alulértékelt. Éppen ezért keltett figyelmet Romániában egy friss álláshirdetés, amely jól mutatja, milyen feltételekkel próbálják az állami intézmények megtartani és vonzani a munkaerőt. A Botoșani megyei Popăuți településen működő juh- és kecsketenyésztési kutató-fejlesztő állomás állatgondozót keres, stabil fizetéssel és olyan juttatási csomaggal, amely vidéki környezetben kifejezetten versenyképesnek számít.
A meghirdetett pozíció bérezése a szakmai tapasztalattól függ. Egy pályakezdő állatgondozó havi 4 050 lej bruttó fizetésre számíthat, ami megközelítőleg 810 eurónak felel meg. Ez nettóban körülbelül 2 574 lej, azaz mintegy 515 euró havi jövedelmet jelent.
A legmagasabb bérsávba azok tartoznak, akik húsz évnél hosszabb tapasztalattal rendelkeznek; számukra a bruttó fizetés eléri az 5 044 lejt, ami megközelítőleg 1 010 eurónak felel meg, nettóban pedig körülbelül 3 000 lej, azaz 600 euró havonta.
Önmagukban ezek az összegek nem tűnnek kiugrónak, ám az állami intézmény által kínált kiegészítő juttatások jelentősen növelik az állás valódi értékét. A munkavállalók számára biztosított az ingyenes szállás, ami vidéki környezetben komoly teherlevételt jelent, különösen azok számára, akik más térségből érkeznek. Az ingázóknak az utazási költségeket is megtérítik, emellett havi 347 lej, azaz nagyjából 70 euró értékű élelmezési hozzájárulás jár. Ezt egészíti ki egy 300 lejes, körülbelül 60 eurós munkakörnyezeti pótlék, amely az állattartással járó speciális körülményeket hivatott ellensúlyozni. Ezekkel együtt a teljes juttatási csomag már egy stabil, kiszámítható megélhetést biztosít.
Az intézmény nemcsak termelési, hanem kutatási és szakmai képzési feladatokat is ellát, ami hosszabb távon is biztonságot jelenthet az ott dolgozók számára.
Ha mindezt magyarországi adatokkal vetjük össze, érdekes különbségek rajzolódnak ki. Magyarországon egy állatgondozó nettó fizetése jellemzően 250 000 és 320 000 forint között alakul, ami hozzávetőleg 650–830 eurónak felel meg, míg tapasztaltabb munkavállalók esetében elérheti a 350 000–420 000 forintot, vagyis 910–1 090 eurót. Ugyanakkor a szállás és az utazási költségek fedezése ritkán része az alapcsomagnak, így a tényleges elkölthető jövedelem sok esetben alacsonyabb, mint amit a nettó bér önmagában sugall.
A romániai példa azt mutatja, hogy az állami agrárintézmények tudatosan próbálnak válaszolni a munkaerőhiányra: nem feltétlenül kiemelkedő bérekkel, hanem olyan komplex feltételrendszerrel, amely hosszú távon is biztonságot ad. Ez a megközelítés tanulságos lehet a magyar agrárszektor számára is, ahol az állattenyésztés jövője egyre inkább azon múlik, sikerül-e megtartani azokat, akik ezt a nehéz, de nélkülözhetetlen munkát nap mint nap elvégzik.
Waum Konrád Hunor
Forrás: agrointel.ro
