Számszerűsíthető értékek

Kíváncsiak voltunk, vajon a szénáramlás tekintetében hogyan teljesítettünk az elmúlt években. Vajon mennyi szenet kötöttek meg az Ipoly Erdő Zrt. erdei (65 000 hektár) a 2018–2023 közötti időszakban?

A szénkészletváltozás meghatározásának egyik alkalmazható módszere, ha kiszámoljuk két időpont ismert szénkészlete közti különbséget. Ebben az esetben (hasonlóképpen a Magyar Nemzeti Üvegházhatású Gáz Leltárban alkalmazott esethez, a biomasszára elvégezve a számításokat) tehát két (például 5 vagy 10 évvel) egymás utáni időpont élőfakészletét kell ismerni ugyanarra a területre.

A kalkulációhoz az Ipoly Erdő Zrt. esetében az erdőtervek fakészlet- és területadatait használtuk fel. A számításokat pedig a szakirodalomban szereplő módszertani leírás alapján végeztük. Azt kaptuk, hogy a két vizsgált időpont, 2018 és 2023 között az élőfakészlet mintegy 146 ezer köbméterrel nőtt, a lekötött szénkészlet pedig 180 ezer tonnával gyarapodott ebben az időszakban. A szénfelhalmozás az EU emisszió-kereskedelmi rendszerében alkalmazott értékkel pénzben is kifejezhető. Az említett éves szénkészletváltozás értékére így kb. 15,8 millió eurót kaptunk. Hogy ez az eredmény sok vagy kevés, azt nehéz megítélni. Az Ipoly Erdő Zrt. átlagos éves árbevételéhez nehezen viszonyítható, de értékében azt meghaladja.

Ez is rávilágít arra, hogy az erdőkre az egész világon kiemelt figyelmet kell fordítani, védelmük, gondos kezelésük immáron létfontosságú.

Pozitív a mérleg

A Nature Climate Change folyóiratban nemrégiben publikált kutatás megállapította, hogy a világ erdei 2001 és 2019 között évente átlagosan csaknem 8 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a légkörbe az erdőirtás és más területhasználati formák miatt, és ennek körülbelül a kétszeresét, 16 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el. Más szóval, globális szinten és nettó értelemben az erdők szénnyelőként működnek. A trópusi esőerdők messze a legjelentősebb ökoszisztémák az éghajlatváltozás enyhítésében. Ezen rendszerek együttesen sokkal több szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, mint a mérsékelt égövi és boreális erdők, azonban sajnos folyamatosan zsugorodnak egyebek között a mezőgazdasági terjeszkedés következtében.

A szén-dioxid-áramlás kétirányú természete legtisztábban azokban az erdőkben látszik, amelyeket faanyagnyerés céljából vágnak ki és újítanak fel. A szénáramlás a gazdálkodási gyakorlattól függően erősen változik. Abból a szempontból, hogy a kezelt erdők végül szénforrások vagy elnyelők lesznek, nagyon fontos, hogyan kezelik őket. Lényeges, hogy milyen korú erdőt, milyen vágásfordulóval és mekkora eréllyel termelünk.

Barton Zsolt
Ipoly Erdő Zrt.