Karácsony után tömegével jelenik meg a virágboltokban és üzletekben az „újévi lóhere”, ami egyáltalán nem lóhere, hanem a madársóskák nemzetségébe tartozó, kis termetű gumós növény: az élénkzöld leveleinek tövében bíboros foltot viselő négylevelű madársóska (Oxalis deppei, újabb nevén O. tetraphylla).

Ez a faj Mexikóból származik, 20-25 cm magas hagymás növény. Rokonaihoz hasonlóan szív alakú levélkékből álló összetett leveleket fejleszt, nevéhez méltóan négyesével. Ezek a levelek napon kiterülnek, árnyékban és éjszaka összecsukódnak.

A levelek fölé emelkedő virágai sötét rózsaszínek, a szirmok közepe sárga és nagyon vékony sötétebb csíkok húzódnak rajtuk. Napos vagy félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, homokos talajban fejlődik a legszebben.

Mészkerülő növény, közepes vízigényű. Nálunk nem télálló, érdemes fölszedni a hagymácskáit, vagy mint én, cserépben nevelni és az egész cserepet bevinni a pincébe, ugyanis télire visszahúzódik a növény, sem fényre, sem vízre nincs szüksége.

Gyakran kapható a mutatós háromszöglevelű madársóska (Oxalis triangularis) bíborszínű változata. Ennek a Dél-Amerikában honos fajnak a leveleit három, háromszög alakú levélke alkotja, magassága 15-30 cm. Nyáron nyíló virágai halvány rózsaszínek vagy fehérek, rokonainál keskenyebb szirmokból állnak, a virág közepe pedig nem sárga, hanem zöld.

Gumója mellett rizómákat is fejleszt a talajban, idővel termetes bokrocskává fejlődik. Nyugalmi időszaka nemcsak télen lehet, hanem forró nyarakon is, miután elvirágzott. Erre az öntözésekor kell figyelni: ha visszahúzódott kevés vizet adjunk neki.

Nemrégiben találtam hazai virágüzletben egy új rokont, az Oxalis bowiei Amarantha nevű fajtáját. Ez a leírások szerint fagytűrő, legalábbis mínusz 12-15 °C-ig, és manapság ennél nem is kell több Magyarországon.

Oxalis bowiei
Fotó: Horváth CsillaA faj Dél-Afrikából, a mediterrán klímájú Fokföldről származik, és szeptembertől néhány héten keresztül virágzik. Kissé húsos, élénkzöld levelei három levélkéből állnak, és ennek a virágai a legnagyobbak, 2-4 cm átmérőjűek, sötét rózsaszínek.

Hosszú virágszáron emelkednek a levelek fölé, egy-egy száron 10-12 virág nyílik, és egy gumóból több virágszár is kifejlődik. Különleges lombjával is vidító látványt nyújt. A többi madársóskához hasonlóan jó vízelvezetésű talajba ültessük, mert könnyen kirohad.