A tarka sáfrányt és az egyhajúvirágot azért választottam egyidejű bemutatásra, mert létezik olyan élőhely Magyarországon, ahol egy helyen nyílnak, ez a Csodarét. Mindkét növény február elejétől március elejéig virágozhat időjárástól függően.

Sokszor előfordul, hogy a korai napsütés kicsalja a bimbókat, majd a fagyos napok hótakaróval fedik be azokat. A tarka sáfrány sok helyen tömeges, virágja azonban nehezen észrevehető, ezáltal nem feltűnőek ezek a virágmezők.

Élőhelyei lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok. Hagymagumós évelő növény, mindössze 4-12 cm magas. Tőálló levelei keskenyek, szálasak, kihegyezett csúcsúak, közepükön két fehér hosszanti csík fut végig. Ugyancsak tőálló virágai hosszúkás-harang alakúak. Lepelleveleinek színe a fehértől a halványliláig terjed. A három külső lepelcimpán 3-3 hosszanti lefutású ibolyaszínű csík látható. Porzói sárgák, bibéje pedig narancssárga. Termése hengeres vagy orsó alakú, rövid csőrben végződő, háromrekeszű tok. Fehér színváltozata is ismert.

Mérete azonban árulkodó, jóval kisebb őszi rokonánál. Az egyhajúvirág (Bulbocodium) többnyire 4-20 cm magasra nő meg. Két-három élénkzöld levele szálas vagy szálas-lándzsás, szét­állók, a virágzás idején rövidek, csak a termés érése közben nyúlnak meg. Tőálló virágai rendszerint egyesével-kettesével, ritkán hármasával fejlődnek. A sötétlila vagy élénk rózsaszínű lepellevelek félig kinyíltan kelyhet, majd teljesen kinyílva csillagot formálnak. Virágai tavasszal, a levelekkel együtt bújnak elő. A termés háromcsúcsú tok, többnyire kevés magot hoz. A többi kikericsféléhez hasonlóan mérgező, ezért a legelő állatok elkerülik.

Hol keressük?

• Tarka sáfrány: csodálatos állományai vannak Nyárlőrinc, Tura, Tiszaalpár és Baja közelében.

• Egyhajúvirág: Magyarországon 36 kisebb-nagyobb élőhelyét tartják nyilván, főleg az Észak-Alföldön, a Hatvani-síkon és a Duna–Tisza köze déli részén.

A Csodarét Ásotthalom közelében, Szegedtől mintegy 25-30 km-re fekvő 95 hektáros természetvédelmi terület, korábban Királyhalmi-rétként ismerték. Az elnevezés Ferenc József császár előtt tiszteleg, aki az 1879-es szegedi nagy árvíz után megtekintette az újjáépített várost és meglátogatta az újonnan épült ásotthalmi erdőőri iskolát is. Az iskolaszék egykori elnöke kérte, hogy az uralkodó tiszteletére a környéket Királyhalomnak nevezzék el. A fellelhető régi térképek szerint a rétet az utóbbi 150 év során bizonyosan nem szántották fel. A környéken az egyetlen drasztikus emberi beavatkozást egy lecsapoló csatorna megépítése jelentette 1942-ben, amely a terület kiszáradásához vezetett. A rétet 1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanár fedezte fel, és első látogatói Csodarétnek nevezték el. 1992-ben nyilvánították országos jelentőségű természetvédelmi területté. A fokozottan védett területre belépni csak írásos engedéllyel vagy szakvezetővel lehet.