A fűféle-pillangós-egyéb lágyszárú szentháromság kímélheti a gazdák pénztárcáját

Egy kutatócsoport azt vizsgáltak, milyen lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági gyepterületeken termesztett növényfajok keverésében, és milyen előnyökkel járhat ez. Ez azt jelentette, hogy egy táblán együtt vetettek két fűfélét, két pillangós növényt (például vörösherét és fehérherét), valamint két nem pillangós lágyszárú fajt (például útifüvet és cikóriát). Ezek a fajcsoportok eltérő szerepet tölthetnek be a gyepben. A pillangósok például képesek a légköri nitrogén megkötésére, míg a lágyszárúak mély gyökérzettel rendelkezhetnek – írja a Phys.org.

Arra voltak kíváncsiak, hogy az eltérő ökológiai tulajdonságokkal rendelkező növények keverése a természeteshez hasonló és fenntartható megoldást jelenthet-e a műtrágya-felhasználás csökkentésére.

Egy további lehetséges előny is felmerült. Ha a gazdák csökkenteni tudnák a műtrágya-használatot, az mérsékelné a költségeiket, és a környezet számára is előnyös lenne.

A műtrágyák a környezetre is káros hatással vannak: üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, és nitrát kimosódását okozzák.

Az új, nemzetközi kutatásban, amely a Science folyóiratban jelent meg, a LegacyNet projektben részt vevő tudósok kimutatták, hogy a különböző fajokból álló vetési keverékek javíthatják a gyepterületek hozamát a hagyományos gyakorlathoz képest, és ami kulcsfontosságú: mindezt lényegesen kevesebb kémiai nitrogénműtrágya felhasználásával érik el.

Ez azt jelenti, hogy a gazdák pénzt takaríthatnak meg, és csökkenthetik környezeti terhelésüket.

Hogyan zajlott a kutatás?

A kutatócsoport

és ezeket mérsékelt mennyiségű kémiai nitrogénműtrágyával kezelték. Emellett voltak olyan parcellák is, ahol egyetlen fűfajt vetettek, és legalább kétszer annyi műtrágyát kaptak.

Minden esetben mérték a terméshozamot. A kutatás kimutatta, hogy a több fajból álló vetés átlagosan 11%-kal magasabb hozamot eredményezett, mint az egyetlen fűfaj vetése, annak ellenére, hogy az utóbbi több mint kétszeres mennyiségű kémiai nitrogénműtrágyát kapott.

Ez részben a pillangós fajok – például a fehérhere és a vöröshere – jelenlétének volt köszönhető a hat fajból álló keverékekben. A pillangósok természetes módon képesek megkötni a levegő nitrogénjét.