Járványok, szabályozás és kilátások 2026-ra
Bár 2025-ben kevesebb madárinfluenza-kitörést regisztráltak, a vírus továbbra is komoly fenyegetést jelentett az európai baromfiágazatra.
Franciaországban főként a kacsatartók szenvedték meg a járvány következményeit – válaszul az ország elsőként indított vakcinázási programot a betegség ellen.

Magyarországon hatékony járványvédelmi intézkedések, köztük a kötelező zárt tartás, segítettek megelőzni a nagyobb kitöréseket. A brojlerágazatot így alig érintette a vírus, és a termelés gyorsan helyreállhatott. Ennek ellenére a madárinfluenza veszélye nem múlt el, több unión kívüli ország továbbra is importtilalmat tart fenn egyes tagállamokkal szemben, és a vírus immár egész évben jelen lehet. Mindez arra kényszeríti az ágazatot, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessen a biobiztonságra és a vakcinafejlesztésre.
Ez nemcsak növelte a termelési költségeket, hanem visszafogta a kibocsátást is. Uniós szinten is változások készülnek, a tervek szerint szigorodnának a nagyüzemi baromfitelepekre vonatkozó környezetvédelmi szabályok, fokozatosan kivezetnék a ketreces tojótyúktartást, és 2027-től betiltanák a naposcsibék rutinszerű leölését. Ezek az intézkedések fontos előrelépést jelentenek az állatjólét terén, ugyanakkor rövid távon költségnövekedést hozhatnak a termelőknek.

Az EU egyre határozottabban szeretné elérni, hogy az importált élelmiszerek – például a harmadik országokból származó baromfihús – is ugyanazoknak az állatjóléti és környezetvédelmi szabályoknak feleljenek meg, mint amiket az uniós termelőktől elvárnak.
A termelés várhatóan fokozatosan helyreáll, mivel a tenyészállományok pótlása révén ismét normalizálódhat a kínálat. A kereslet stabil maradhat, ám kérdés, hogy a jelenlegi rekordárak hosszabb távon is kitartanak-e – különösen, ha a globális kínálat bővül.


