Szabadföldi zöldségtermesztés: több zöldségfélének is jó a minősége
Varga István, a szabadföldi zöldségtermesztési alosztály vezetője szerint a szabadföldi zöldségtermesztők helyzete továbbra sem egyszerű, a tavaszi tervezések során a többségük a biztos feldolgozóipari termelés mellett döntött, ennek köszönhetően gyorsan elkeltek a szerzősédek. A több hullámban érkezett tavaszi fagy a zöldborsó-állományok fejlődését visszavetette, de szerencsére számottevő terméskiesést nem okozott, a gazdaságosságot nem befolyásolta. Tavaly kilónként 130-180 forintért kelt el a zöldborsó.
A csemegekukorica-termesztés nem volt az évszázad üzlete, de a támogatásokkal kiegészítve ugyancsak elfogadható eredményt mutatott. Júniusban a szakaszos vetések összecsúsztak, ez a betakarítás során okozott fennakadást. Az átlagos hozam hektáronként 17-21 tonna körül alakult, a feldolgozók 70 forint körüli árat fizettek.
Az ipari paradicsom termőterülete csökkent, viszont kiváló minőségű árut tudtak betakarítani a termelők – Varga István szerint az elmúlt negyed évszázad legjobb beltartalmú alapanyaga került a feldolgozókhoz. A kiegyenlítettebb nyári klíma hatására a többi zöldségféle minősége is jó volt. A szabadföldi paprikatermesztők (jalapeño, kápia és a pritamin) ugyancsak jó évet zártak, a betegségek is elkerülték az állományokat. A hozamok elérték az 50-80, fűszerpaprikánál a 20-30 tonnát, ami stabilitást adott a termelőknek.
A friss piacra termelt szántóföldi zöldségek (káposztafélék, hagymafélék, gyökérzöldségek) termesztési szempontból jól vizsgáztak, viszont csaknem 25%-kal csökkent az értékesítés. Az extra bevételt adó, idény előtti lehetőségek – korai sárgarépa és burgonya esetén – sajnálatosan eltűntek, ráadásul az import az egész szezonban jelen volt, ami ugyancsak visszavetette a hazai áru iránti keresletet. A termésátlagok alapján az Európai Unión belül egyes zöldségfajok vonatkozásában a top ötbe tartozunk, viszont hiányosságaink vannak a hatékonyság, a piacra jutás megszervezése és a legújabb posztharveszt technológiák alkalmazása területén, előrelépésünk feltétele ezeken javítani.
Gyümölcstermesztés: A fagy ellen továbbra sincs megoldás
Takács Ferenc, a gyümölcstermesztési alosztály vezetője arra hívta fel a figyelmet a gyümölcstermesztési ágazat évértékelése során, hogy voltak nyertesei és sok vesztese az idei szezonnak. A 2025-ös év megmutatta az ágazat gyengeségeit, hiába szaporodnak gombamód az öntözött, jéghálóval fedett intenzív ültetvények, a több hullámban érkező fagyra még nincs igazi megoldás. Ez általános gond almánál, kajszinál és a csonthéjasoknál is. Az egyébként meghatározó alma és meggy az elmúlt húsz év legrosszabb termésátlagát adta, a hazai almamennyiség a 200 ezer tonnát sem érte el. A piacok extrém módon reagáltak a hiányra, történelmi, 1000 forint feletti áron kelt el a meggy, ami a szakember szerint nem valószínű, hogy még egyszer előfordul.
A kisebb kultúrákban a kajszi- és az őszibarack ugyancsak óriási fagykárt szenvedett, kevésbé volt érintett a meggy és a szilva, de a termésátlagok így is elmaradtak a többéves átlagtól.
A terület szerint harmadik legnagyobb kultúránkat, a diót a késői fakadásának köszönhetően a korai fagyok elkerülték, de a májusi lehűlések már kedvezőtlen hatást gyakoroltak. Ennek ellenére a keleti termőtájakon, főleg a zártabb, idős állományokban nagy termést takaríthattak be. Gondot okozott a nyári jégeső, a keleten is károsító dióburok-fúrólégy, illetve az egymást követő aszályos évek. A szárazság miatt az előző években nyugaton értékesített extra minőségű Milotai dió mérete annyira lecsökkent, hogy csak hazai piacra alkalmas.
Fontos ágazati eredménynek értékeli Takács Ferenc a szövetségekkel partnerségben végzett munkát, amely lehetővé teszi a gyors reagálást a folyton változó tényezőkre, segítséget nyújt a tervezésben, termésbecslésben, a pályázati kiírások alakításában, a gazdák tájékoztatásában, és feltétele, hogy az ágazat átvészelje a nehezebb időszakokat, mint amilyen a tavalyi is volt.
