0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 5.

Már az első évben terem a fekete berkenye

Ökológiai adottságainknak köszönhetően 20-25 mérsékelt égövi gyümölcs termeszthető eredményesen hazánkban, a klimatikus és gazdasági környezet változása miatt azonban ezen fajok köre nem tekinthető állandónak.

Szőke Áron Attila
Szőke és Társa Kft.

Dr. Csihon Ádám
Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet

Vannak eltűnőben lévő kultúrák, mert nehezen viselik változó környezetünket, vagy éppen termesztési költségeik kérdőjelezik meg létjogosultságukat. Ugyanakkor a változás részeként egyes gyümölcsök termesztése iránt megnőtt az érdeklődés az utóbbi időben. Cikkünkben egy ilyen faj, a fekete berkenye termesztésével kapcsolatos tapasztalatainkat osztjuk meg.

Napjainkban sokakat foglalkoztat a klímaváltozás, valamint annak várható hatásai. A Kárpát-medencében, így hazánkban is egyre inkább érezhető, hogy az éghajlat szélsőségesebbé válik, ami hatással van a vadon élő és a termesztett növények élettevékenységére. Az elmúlt egy-két évtizedben a nyugalmi időszak lerövidülésével a legtöbb gyümölcsfaj virágzási ideje jelentősen korábbra tolódott, ami növeli a tavaszi fagykárok kockázatát.

A bokrokra jellemző a gazdag elágazó képesség , Fotó: Szőke Áron Attila

Emellett egyre gyakoribbak a nyári aszályok, amelyek ellehetetlenítették több bogyós gyümölcs termesztését, de még az öntözött gyümölcsfáknál is számottevő terméscsökkenés és minőségromlás következhet be egy-egy hőségperiódus során.

Ebből fakadóan mind népszerűbbé válnak a nagyobb ökológiai tűrőképességgel rendelkező fajok, amelyek jobban elviselik az extrém időjárási körülményeket.

Emellett pedig egyre többen foglalkoznak olyan gyümölcsfajok termesztésével is, amelyeknek hazánkban nincs nagy hagyományuk, így nincs verseny a piacon.

Mindez megmutatkozik a statisztikai adatok alakulásában, a FruitVeB felmérése szerint a 2013–2022 közötti időszakban a hagyományos gyümölcsfajok termőfelülete csökkent hazánkban, az egyéb kategóriába tartozó fajoké viszont több mint a kétszeresére nőtt: 2013-ban 3540 hektáron, 2022-ben pedig már 7846 hektáron termeltünk különleges gyümölcsféléket (pl. homoktövis, csipkebogyó, kökény, húsos som, magasbokrú áfonya, fekete berkenye).

A „szupergyümölcsök” egyike

A fekete berkenye (Aronia melanocarpa) a rózsafélék családjába tartozik, Észak- Amerikában őshonos dísz-, gyógy-, és gyümölcstermő növény, Európába a 18. század végén került. A berkenye botanikailag cserje, a bokrok 1,5-2,5 méter magasra nőnek. A növény sajátossága, hogy rendkívül intenzív a hajtásképzése, három-négyéves állapotban akár már 20-30 különböző korú elágazást is nevelhet.

Megfelelő koronaalakítással a bokrok a telepítést követően az ötödik évben érhetik el terméshozásuk maximumát. Házikertekben törzsképző fajra oltva akár koronás fa is alakítható a növényből, amely megközelítheti a 3 méteres magasságot. A berkenye április végén, május közepén elhúzódóan virágzik, 12-17 napon át. A termesztett fajtái öntermékenyek, így fajtatársítás nélkül is eredményesen termeszthető.

Európában jelenleg kimagaslóan Lengyelországban szüretelik a legtöbb fekete berkenyét, ahol termését „szupergyümölcsnek” tartják, fogyasztására és kedvező élettani hatásaira külön marketingkampány irányul.

Népszerűségét számos kedvező tulajdonságának köszönheti

A betakarítás könnyen gépesíthető , Fotó: Szőke Áron Attila

Hazánkban az elmúlt időszakban növekedett meg az érdeklődés a növény iránt. Az ezredfordulót követő évtized közepén mindössze 7 hektár ültetvényt tartottak nyilván, ugyanakkor tavalyi termőterülete már elérte a 130 hektárt, ami meghaladja olyan egykoron virágzó kultúrák termőfelületét is, mint a málna, a szeder vagy a köszméte.

Népszerűségét számos kedvező tulajdonságának köszönheti. Környezetével szemben kevésbé igényes növény, a legtöbb talajtípuson telepíthető. Téltűrése kiváló, mínusz 35 °C-ot elvisel, illetve a tavaszi fagyok is csak ritkán károsítják, az almához és körtéhez képest ellenállóbb. Nagy előnye, hogy jól gépesíthető a betakarítása, ami különösen fontos a munkaerőhiány miatt.

Növényvédelme egyszerűnek mondható, jelenleg még nincs olyan kártevője, kórokozója, amely ellen védekezni kellene.

Ez a környezetterhelés- és a költségcsökkentés mellett amiatt is lényeges, mert emiatt egyszerűbb belőle biotermékeket előállítani, az európai piac pedig egyre inkább keresi az ökológiai termesztésből származó gyümölcsöket.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: