0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 7.

Mennyire ismerjük a régi gyümölcsfajtákat?

A Zalaszentlászlón rendezett Gyümölcsész Találkozó előadásai alapján elég nagy az összevisszaság a fajtanevek körül, és a különböző leírások is más tulajdonságokat emelnek ki a gyümölcsökről. Ne bízzunk vakon a feltételezett jó tulajdonságaikban.

A túlértékelt Batul

A Batul fajta termesztésének történetére tekintett vissza előadásában Kápolnás Olivér. A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóintézetének munkatársa régi szakkönyvek, faiskolai katalógusok és hivatalos fajtaajánlások alapján vázolta fel a fajta hazai elterjedését. Bereczki Máté a Gyümölcsészeti vázlatokban 301 almafajtát írt le, köztük a Batult is, számos változatával együtt. Így megkülönböztetett Zöld, Fehér, Szögletes, Mosolygó, Piros, Bordás, Félig piros, Sárga, Tüzes, Nagy és Selyem batult. A korabeli szakemberek is azt javasolták, hogy a sok fajta közül a helyben legjobban beváltakat érdemes csak termeszteni, és figyelmeztettek arra, hogy a gazdáknak célszerű összefogni és összehangolni a fajtáikat, hogy piacra tudjanak lépni, könnyebben értékesítsék a termést.

Batul
Fotó: Király Ildikó

A filoxérvész után a kipusztult szőlők helyére telepítettek gyümölcsösöket, amihez Rudinai Molnár István, a Földművelési Minisztérium kertészeti ügyosztályának vezetője adott tanácsokat A fatenyésztés – különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra című könyvében. Leírta, hogy sok gazda egész fajtagyűjteményt termel, amit aztán nehéz eladni: „… egy-egy fajtából alig képes 200-300 darabra szóló megrendelést is teljesíteni s kénytelen termését mint vegyes gyümölcsöt olcsón elpocsékolni”. Ennek ellensúlyozására Magyarországon termelési körzeteket határoztak meg, mindenütt ajánlott fajtákkal, amiket az állami faiskolákban lehetett beszerezni. Megyénként 5-8 fajta szerepelt ezen a listán, a legtöbb helyre, 38 körzetbe a Téli aranypárment javasolták. Második helyen a Jonatán 30, a Nagy kasseli renet 25, a Török Bálint 28 megyében volt ajánlott almafajta. A Batult Vas, Hajdú, Bereg és Szamár megyékben tartották jónak, továbbá az erdélyi megyékben. 1910-re 64 állami faiskolában 52 almafajtához lehetett hozzájutni.

Zöld batul
Fotó: Király Ildikó

A két világháború után A télialma nagyüzemi termesztése című könyvben már csak Szatmár és Bereg Tisza-menti párás területeire ajánlották, mert szárazabb vidéken néhány napon belül „leomlik” a fáról, korán szedve viszont a tárolás során foltosodik. Gyümölcsén a legkisebb nyomódás is meglátszik és hűvös fekvésben nehéz megvédeni a varasodástól. Később, 1980-ban már csak házikerti fajtának tekintették, és ma sem szerepel az államilag minősített közel 90 almafajta közt.

Saját tapasztalata és a szakmai közmegegyezés alapján Kápolnás Olivér is azt javasolja, hogy értékén kell kezelni a fajtát, jobb lenne olyan almafajtákra felhívni a figyelmet, amelyek bírják a jelenlegi hazai klímát. A Batul körül kialakult túlzott érdeklődés inkább káros, hiszen könnyen csalódás lesz a vége, a gyümölcs egyszerűen lehullik a fáról, mint az ő kertjében is.
Fotó: Horváth Csilla
Forrás: Kerti Kalendárium

Magazin ajánló: