A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy tudást, szakmai információkat, innovációt vigyen a gazdákhoz, segítse a szakember-képzést, a generációváltást, a fenntarthatósági törekvéseket és a digitalizációt. Mindebben jól állunk, hangsúlyozta Papp Zsolt elnök lapunknak adott évértékelő interjújában, hozzátéve, hogy 2025-ben a kamara kilépett a komfortzónájából, és kellő felkészítés után már pályázatok írását is felvállalták a falugazdászok. Beszélgetésünk során természetesen kitértünk a tavalyi kihívásokra, az azokra adott válaszokra, a kitartó munka eredményeként megvalósult jogszabály-módosításokra, a közös agrárpolitika tervezett átalakításának veszélyeire, és az idei célokra. Ezek mellett az is szóba került, miért tartja fontosnak a köztestület, hogy fogyasztókat célzó kampányokat indítson.
Tavaly a tavaszi fagyhullámot aszály követte. Az előző főként a gyümölcstermelést, gyümölcstermesztőket sújtotta, az aszály kedvezőtlen hatásaival azonban minden gazdálkodó szembesült, még az állattartók is. Mit tud tenni a NAK ebben a nehéz helyzetben?
– A klímaváltozás gazdálkodói szemléletváltást követel. Újra kell gondolni, hogy az ország mely részein milyen növényfajokat, fajtákat, milyen agrotechnikával, technológiával szabad termeszteni. A versenyképesség és a piacok megtartásához ugyanis növelni kell a termésbiztonságot és a hatékonyságot. A váltást ösztönző tanácsadás kiemelt feladatunk, ezért tavaly sok szakmai fórumot, találkozót szerveztünk a témában, kiadványokat készítettünk. A tapasztalataink jók, a tagok egyre nyitottabbak, befogadják az üzeneteket, egyre többen alkalmazkodnak, termékszerkezetet, művelésmódot váltanak. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az új fajták, növénykultúrák termelésbe vonásának a lehetőségét a piacból kiindulva és termékpályákban gondolkozva kell vizsgálni. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a növénytermesztési ágazat a szerkezetéből és működési elveiből fakadóan csak rendkívül lassan állítható át új irányokba. Minden kényszerített gyors változás élelmezés- és élelmiszer-biztonsági kockázatokkal jár.
Az aszály kezelésében megkerülhetetlen a vízgazdálkodás átalakítása, az öntözésfejlesztés. A megvalósításban milyen szerepet vállal a kamara?
– Az utóbbi években több fontos lépést tettünk. Elsőként felmértük a termelők vízigényét és az öntözésfejlesztést akadályozó tényezőket. A 2024-ben végzett mélyárteres felmérésünkből – amely 40 ezer hektár vízvisszatartásra alkalmas területet vizsgált – kiderült, hogy a gazdálkodók fele hajlandó megváltoztatni a terület hasznosítását, előnyben részesítve vizes élőhelyek, gyepterületek, agrárerdészeti rendszerek és energiaültetvények kialakítását. A megvalósításhoz szakmai és anyagi támogatás, valamint műszaki fejlesztések szükségesek, a felmérés eredményei azonban szerepet játszanak a kormányzati döntésekben.
Komoly előrelépés, hogy 2024 végén megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, tavaly májusban pedig szintén több minisztérium együttműködésével az Aszályvédelmi Operatív Törzs, és hatékony működésének köszönhetően több százezer hektáron sikerült mérsékelni az aszálykárokat. Az ugyancsak tavaly indított „Vizet a tájba!” program révén több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült megtartani és két újabb öntözésfejlesztéssel és vízgazdálkodással kapcsolatos pályázati kiírás jelent meg. Ezek kidolgozásában szintén részt vett a NAK. A folyamatnak azonban még korántsem értünk a végére. Folytatni kell a vízmegőrzést, a vízvisszatartásra irányuló intézkedéseket, és módosítani kell a szükséges jogszabályokat.
A tavasszal, több mint 50 év után újra kitört ragadós száj- és körömfájás járvány megfékezése a falugazdászoktól is hatalmas erőfeszítést igényelt.
-Munkatársaink gyors, összehangolt munkával segítették az állattartókat: soron kívül továbbították a hatósági információkat, gyűjtötték és jelezték a terepi problémákat. Heti monitoring üléseken egyeztettünk az ágazatokkal és a hatóságokkal, helyszíni jelenléttel támogattuk a gazdákat, közös javaslatokat dolgoztunk ki a védekezés és a kártalanítás finomítására. Az egységes kérelmek beadásakor pedig különösen figyeltünk arra, hogy a járvány ne terjedjen tovább, ám senki ne kerüljön hátrányba a korlátozások miatt. A járványvédelmi, fertőtlenítési pontok megteremtése mellett a kommunikációt megkönnyítettük telefonos és meghatalmazásos lehetőséggel.
Járványnál maradva, hogyan segíthetik a már 21 borvidéken azonosított szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezést?
-A kormányhivatali helyszíni szemlék és hatósági intézkedések során a falugazdászok hatósági tanúként vesznek részt, és természetesen a tájékoztatás is kiemelt célunk. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a kötelezettségeivel, tudja, mit kell tennie a betegséget hordozó amerikai szőlőkabóca terjedésének megakadályozására.
Jelentőségénél talán kisebb visszhangot kapott, hogy a FruitVeB szakmaközi szervezettel közösen sikerült módosíttatniuk az EKÁER-szabályozást.
-Többéves kitartó és megalapozott szakmai munka eredményeként módosult 2025. augusztus 19-től az ehhez kapcsolódó NGM rendelet. A változás lényege, hogy kikerült a kockázatos termékek közül a feldolgozásra szánt zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica, és ez valóban hatalmas adminisztrációs teher és költség alól mentesíti a stratégiailag fontos ipari zöldségnövények termelőit és integrációit.
