Sikereket mutathat föl a Kiskultúrás munkacsoport is, mely azért dolgozik, hogy az úgynevezett kiskultúrás fajok – ahová az összes kertészeti faj is tartozik – védelméhez maradjanak a termesztők kezében hatásos növényvédő készítmények a sorozatos hatóanyag-kivonások ellenére.

-A Kiskultúrás munkacsoport munkájának köszönhetően 2025 első félévében 20 készítmény engedélyokiratát kiterjesztették több mint 200 kultúrára. Emellett 8 készítmény kapott új engedélyt kiskultúrás felhasználásra több mint 270 kultúrára.

Milyen eszközökkel, rendezvényekkel segíti a NAK a gazdálkodók és élelmiszeripari szereplők fenntarthatósági törekvéseit és digitális modernizációját?

– Tavaly 15 részes webinárium-sorozatot indítottunk a fenntarthatóságról. A sorozatban a mind többször emlegetett ESG alapjai és a szabályozási környezet bemutatása mellett kiemelt figyelmet kapott a hulladékcsökkentés, a körforgásos gazdálkodás, valamint a karbon- és vízlábnyom mérséklése, illetve a csomagolási megoldások fejlesztése. A májusban kiírt GTA Fenntarthatóság Bajnoka pályázattal pedig az volt a célunk, hogy elismerjük azokat a vállalkozásokat, amelyek energia- és erőforrás-hatékonysággal, vízmegtakarítással, körforgásos megoldásokkal és digitális technológiákkal segítik az élelmiszer-gazdaság zöld átállását.  A FoodTechShow fókuszába ugyancsak a fenntarthatóság került, a NAK rendezvényén 47 kiállító mutatta be legújabb gépeit és digitális megoldásait. Átfogó kiadványt készítettünk Fenntarthatósági kisokos néven, amely kiemelten az élelmiszer-előállítóknak nyújt gyakorlati útmutatást a zöld átállásban. A Fenntarthatósági minősítések kiadványunk pedig tömören, gyakorlati vállalati példákon keresztül mutatja be a nemzetközi fenntarthatósági tanúsítványok és értékelési rendszerek (mint például az Ecovadis, B-Corp, CDP, UN Global Compact, SBTi) lényegi pontjait.

Az agrárium digitalizációjában kiemelt szerepet szánunk a fiataloknak. Hogyan állunk a szakember-utánpótlással?

– A szakemberképzés feltétele az agrárium fejlődésének, mind középiskolai, mind egyetemi szinten. Mindenekelőtt vonzóvá kell tenni a mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmákat a fiatalok előtt, és erre kiváló lehetőséget adnak a pályaorientációs napok, illetve a szakmai versenyek. Kellenek, akikre büszkék lehetünk, akik példaképei lehetnek a többieknek, akiket szeretnének követni.

Bár sokat fejlődött a középfokú szakképzés, az ágazat vonzerejének növekedése inkább a felsőfokú agrároktatásban mutatkozik meg. Egyre többen tanulnak agrárszakokon, bár nem túl biztató, hogy a diplomás fiatalok nagy része nem termelő gazdálkodóként képzeli el a jövőjét, inkább az agrárinformatika, az inputkereskedelem érdekli őket, élelmiszeripari nagyvállalatoknál vagy a szakigazgatásban helyezkednek el. Ezen a duális képzés sem segít, mert az abban résztvevő cégek elsősorban nagyvállalatok, szolgáltatók, és nem családi gazdaságok, közepes méretű üzemek.

A gazdaságirányítók életkorának növekedése miatt is szükség van/lenne a fiatalokra. Hol tartunk a generációváltásban?

Európa-szerte egyre magasabb a gazdák átlagéletkora. Magyarországon a mezőgazdaságban a gazdaságirányítók átlagos életkora 58 év volt 2023-ban, és a 65 éves és annál idősebb gazdaságirányítók aránya 37%-ra emelkedett. Mostanra pedig a gazdálkodók gerincét adó rendszerváltó generáció elérte, sok esetben át is lépte a nyugdíjkort. A szaktárca, a NAK és a MAGOSZ közösen készítette elő az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt, melynek végrehajtási rendelete 2025-től hatályos. A gazdaság átadásához, átvételéhez számos adminisztrációs könnyítés kapcsolódik, ezen kívül kedvező adózási feltételek és támogatási konstrukciók is elérhetőek.

Az eddigi mintegy 1700 gazdaságátadási pályázat harmadát falugazdászok nyújtották be, több vármegyében ez az arány meghaladta az 50%-ot. A feladat idén folytatódik, és azon dolgozunk, hogy segítő hátteret és naprakész információkat biztosítsunk az átadás iránt érdeklődő, vagy azzal érintett gazdálkodók számára.