Nemcsak a digitalizációban, hanem a gépesítésben és a robotikában is óriás lépésekkel haladunk, a kézimunkaerőt azonban várhatóan még egy jó ideig nem nélkülözhetjük teljesen, és ez egyre több gazdálkodónak szinte megoldhatatlan kihívás.
-Igen, hatalmas a verseny a megbízható kézimunkaerőért. Ugyanolyan béreket kérnek az agráriumban, mint az ipari gyárakban, holott a mezőgazdaságban azt nehezebb kitermelni. Ezért fontos, hogy ismertessük meg az emberekkel, milyen a 21. század agráriuma, milyen körülmények közt és milyen előírások betartásával dolgoznak a mai gazdálkodók.
A gondok ellenére a mezőgazdaság, feldolgozóipar jelenleg is százezreket foglalkoztat, és nemcsak megélhetést biztosít, hanem a hagyományunkat, kultúránkat is szolgálja. Az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma csak tavaly kb. 3000 fővel bővült, és ahogyan nőtt az ágazat kibocsátása és javult az eredményessége, egyre több mezőgazdasági alapanyagot tudott feldolgozni. Ez azt is jelzi, hogy meglett az ezermilliárdos élelmiszeripari fejlesztések eredménye. Ezt a jövőben is folytatni kell, különben elveszítjük piacainkat. Jó hír, hogy gyorsított ütemben zajlik az élelmiszeripari pályázatok elbírálása, november 27-én pedig egy újabb, a kisebb léptékű beruházásokat támogató felhívás is megjelent. A támogatott beruházások megvalósítását segíti, hogy az EU-s szabályozás változásának köszönhetően lehetőség nyílt az előlegek nagyobb arányú, részben könnyített kifizetésére.
A KAP-reform tervezetének több pontjával sem ért egyet a kamara, több magyar és európai gazdaszervezethez, illetve a V4 országok agrárkamaráihoz hasonlóan ezért vett részt a december 18-án Brüsszelben szervezett tüntetésen. Lát esélyt a tervezet módosítására?
-Közel tízezer fős összeurópai gazdatüntetésre került sor Brüsszelben december 18-án, melyen több mint 100 magyar gazdálkodó is részt vett. A nagyszabású demonstráción többek közt az uniós agrárforrások tervezett elvonása, valamint az Ukrajnával és a dél-amerikai MERCOSUR-országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakoztunk.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara olyan közös agrárpolitikát szeretne, amely megőrzi az elmúlt hatvan évben kialakult önálló, stabil és kiszámítható keretrendszert. Olyan KAP mellett állunk ki, amely nem csökkenti, hanem megerősíti az európai élelmiszer-termelést, és biztonságot ad a gazdálkodóknak, amely valódi agrár- és vidékfejlesztési többletet teremt, nem veszi el a nyugdíjas termelők jogos támogatásait, nem csökkenti a gazdák jövedelembiztonságát, és nem idegeníti el az agrárpolitikát attól a közösségtől, amelynek érdekében létrejött.
Az Európai Bizottság megszüntetheti a kétpilléres KAP-rendszert, és 20-25 százalékos (az inflációval számolva akár 35 százalékos) elvonást tervez a KAP forrásaiból. A „megspórolt” pénzből pedig többek közt Ukrajna csatlakozását finanszírozná. A támogatások elvonása óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára is, és romba döntené a családi gazdasági modellt. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a gazdatársadalom egész Európában felemelte a hangját. A december 18-i brüsszeli nagyszabású demonstrációt – amelyet a Copa–Cogeca hirdetett meg – pontosan ezen problémák miatt szervezték meg.
A változtatásra látunk lehetőséget. Az Európai Parlament négy meghatározó frakciója már világossá tette, hogy nem támogatja a Bizottság jelenlegi javaslatát, és jelentős módosításokat követel. Ehhez társul az európai gazdák egyre határozottabb kiállása, akik joggal érzik úgy, hogy a Bizottság mindinkább eltávolodik a közös agrárpolitika eredeti céljaitól.
Milyen veszélyekkel fenyegetnek az EU által kötendő szabadkereskedelmi egyezmények (Ukrajna, MERCOSUR államok)?
Ezek a szabadkereskedelmi megállapodások úgy nyitnák meg az uniós piacot, hogy közben sem a versenyfeltételek, sem a védőhálók nincsenek a helyükön. Tehát az európai – és benne a magyar – gazdákra szigorú előírások, többletköltségek és zöldkövetelmények vonatkoznak, miközben olyan partnerek kapnak vámkedvezményeket, akik jóval lazább szabályok mellett, olcsóbban termelnek. Ez elfogadhatatlan, nemcsak az európai élelmiszertermelést sodorná veszélybe, hanem a fogyasztók egészségét is kockáztatná.
Mik a NAK legfontosabb 2026-os célkitűzései, és a kamara elnökeként milyen évet kíván?
-Továbbra is fontos lesz a tagjainkkal folytatott párbeszéd, és a tőlük kapott információk visszacsatolása a jogalkotók irányába, érdekeik képviselete. Ahogyan eddig is, ezután is kiemelt figyelmet fordítunk a naprakész tájékoztatásra és az operatív működés segítésére szakértő kollégáink és falugazdász tanácsadó hálózatunk révén.
Hogy ne higgyenek el minden álhírt, ne dőljenek be megalapozatlan veszélyeknek, ne legyenek téves elképzeléseik a gazdálkodásról. Bízzanak a mezőgazdasági dolgozókban, a magyar termékekben. Ebben segíthet a Frutti-Veggi kezdeményezés, amely a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére fókuszál Magyarországon, a magyar termelők támogatásával és a helyi friss termékek bemutatásával az üzletekben.
Az állattenyésztéssel, húsfogyasztással vagy a tejtermékek szerepével kapcsolatos tévhitek eloszlatására indítottuk júniusban a Tények ízekre szedve kampányt, amely nem érzelmekre, hanem tényekre épít. Az elmúlt hónapokban rengeteg megerősítést kaptunk, hogy jó úton járunk. Több ezer ember vett részt a kampány aktivitásaiban: a különböző edukációs videós anyagok megtekintése több milliós, közösségimédia- és weboldalainkra több százezren kattintottak, és már most látszik, hogy a visszajelzések alapján sokak számára valódi szemet felnyitó élményt jelentett. Sok üzenetet kaptunk, melyek azt tükrözik, hogy valódi változást indítunk el.
Még sok ötletem van erre az évre is, ám úgy vélem, a kamarában jó úton haladunk, hogy tevőlegesen dolgozzunk a családokért, a fiatalokért és a vidékért.
