0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 8.

Fagyérzékeny növények telelése: szükséges, de nem ideális

A fagyérzékeny növények fagymentes helyen történő teleltetése nem csupán az életben maradásukat garantálja, de megalapozza a következő szezon bőséges növekedését és virágzását is. A teleltetés sikerességét azonban néhány alapvető szabály és az ideáli

Az idő haladtával a helyzet csak romlik…

Februártól a növények teleltetése egyre kritikusabb szakaszba lép. Megjelenhetnek kártevők, ha nem figyelünk, kiszáradhatnak a növények, vagy elkezdhetnek korán hajtani, ami a fényszegény időszakban szintén gyengíti őket.

Van néhány mediterrán faj (leánder, babér, füge, gránátalma, rozmaring, olajfa), melyek korábban, 15-20 éve még nem voltak képesek kint a szabadban áttelelni nálunk, ám a klímaváltozás és az egyre enyhülő telek miatt ma már jó eséllyel életben maradnak kiültetve is. Sokan azonban a biztonság kedvéért ezeket továbbra is dézsában, nagy cserepekben tartják, hiszen lehet enyhe a tél, ha néhány napra bejön a mínusz tíz-tizenöt alatti hőmérséklet, akkor ezek elpusztulnak, vagy csak nagy károsodással vészelik túl ezt a lehűlést.

gránátalmafaElőre sajnos nem lehet tudni mivel teszünk jót, mert ha enyhe lesz a tél akkor szabadföldbe kiültetve jobb állapotban lesznek tavasszal e mediterrán eredetű fajok, mintha bent tartottuk volna őket. Kemény tél esetén azonban a fagymentes helyen teleltetés életet ment számukra.

Ha már teleltetünk, akkor próbáljuk megakadályozni a leépülésüket. Tehát, a teleltetés nem ideális a növényeinknek, mondhatni egy szükséges rossz, de még rosszabb lehet nekik e nélkül. Ahogy telik az idő, az október-novemberi beteleltetéshez viszonyítva egyre több probléma adódhat a növényekkel, ezért fordítsunk gondot a „karbantartásukra”, hogy minél jobb állapotban elérjenek tavaszig, mire elkezdődhet újra a kiszoktatásuk.

A leander levél szélén húzódó sárguló, száradó sáv a Xylella baktérium fertőzését jelzi
A levél szélén húzódó sárguló, száradó sáv a Xylella baktérium
fertőzését jelzi

Távolítsuk el az elszáradt, megsárgult, vagy penészes leveleket. Ezzel csökkenthetjük a kórokozók terjedését. A beteg növényeket különítsük el, és kezdjük meg a védekezést. Lehetőleg felszívódó szereket alkalmazzunk, mert azok hatása kiterjedtebb, és tovább tart. Ha nem tudjuk beazonosítani a kórokozót, akkor kapjon a növény „koktélt”, ami gomba-, és baktériumölő szert is tartalmaz. Kártevők is megjelenhetnek rajtuk, mint a levéltetvek, molytetvek, pajzstetvek. Ha ezek egy-egy részen koncentrálódnak, szerencsés esetben a hajtásvégeken, akkor ezeket egyszerűen lemetszhetjük. A kártevők eltávolításának másik hatékony módja, hogy rovarirtó szerrel lepermetezzük növényeinket tetőtől talpig.

Kondíciójuk az idővel romlik. Ezt késleltetendő próbáljuk minden növényt az igényének megfelelő körülmények között tartani; a megfelelő hőmérsékleten, páratartalomban, fényen. Így februárra már láthatjuk, ha valamelyik telelő növénynek nem ideális a téli helye. Amelyek levele kókad, annak valószínűleg több víz, vagy magasabb páratartalom kell. A magas páratartalom azonban szellőztetés nélkül a gombás megbetegedések, és a penész terjedésének kedvez. A lomb nélkül telelő növényeket tarthatjuk teljes sötétségben is, de a lombbal rendelkezőknek ilyenkor is szükségük van némi fényre.

Sok telelő növény vesztét okozza, ha hagyjuk teljesen kiszáradni a tövét, és emiatt a gyökerek annyira károsodnak, hogy tavasszal már nem fog kihajtani a növény. Természetesen ilyenkor közel nem kell annyi víz a növényeknek, mint nyáron, de a teljesen szárazon tartott földlabda sem jó. Amely növények vékony, nyurga hajtásokat hoznak, azoknak próbálunk hűvösebb körülményeket biztosítani, hogy télen ne növekedjenek.

Ha ezek az etiolált hajtások már megjelentek, a növekedést a hűvösebb körülményekkel próbáljuk meg megállítani, és tavasszal, amikor majd kitesszük őket a kinti körülményekhez szoktatni, akkor majd vágjuk le a növényre nem jellemző atipikus hajtásokat. Ne feledjük, hogy a beteleltetéskor jó kondícióban lévő növények, ahogy telik az idő, e kedvező állapotukból, tartalékaikból folyamatosan veszítenek. A legtöbb a teleltetés áldozatául eső növény a teleltetési időszak vége felé, február és április között pusztul el.

Mikorrhiza – egy rejtelmes világ a talpunk alatt… – Magyar Mezőgazdaság

Gyümölcssövények térhatárolónak – Magyar Mezőgazdaság

Forrás: magyarmezogazdasag.hu