A bővülést az erős belföldi kereslet, az állami agrártámogatási programok, valamint Marokkó kedvező földrajzi fekvése ösztönzi, amely Európa és Nyugat-Afrika között fontos kereskedelmi kaput jelent.

A városi lakosság bővülése, a jövedelmek emelkedése és a fehérjedús étrendek térnyerése egyaránt fokozza a csirkehús és a tojás iránti keresletet. Ilyen környezetben a termelők számára kulcskérdéssé válik, hogy olyan innovatív megoldásokat alkalmazzanak, amelyek egyszerre felelnek meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a gazdasági realitásoknak.

EU-s és magyar párhuzamok az antibiotikum-kiváltásban

Marokkóban a takarmányantibiotikumok alkalmazása engedélyköteles és szigorúan szabályozott. A felügyeletet a Élelmiszerek Egészségügyi Biztonságáért Felelős Nemzeti Hivatal látja el, amely meghatározza a felhasználható készítményeket, azok alkalmazási feltételeit, valamint ellenőrzi a maradékanyagokat is. Ez a rendszer több ponton párhuzamba állítható az Európai Unió gyakorlatával, ahol az antibiotikumos növekedésserkentők alkalmazása már régóta tiltott.

Uniós szinten – és ezen belül Magyarországon is – egyre nagyobb hangsúly helyeződik az alternatív takarmányozási megoldásokra, legyen szó probiotikumokról, fitogén adalékanyagokról vagy új, funkcionális hatóanyagokról.

Magyar szempontból a kezdeményezés különösen figyelemre méltó, mivel a hazai baromfiágazat erősen exportorientált, és az uniós piacokon egyre fontosabb versenytényezővé válik az „antibiotikum-mentes”, illetve a „csökkentett antibiotikum-használatú” termelés.

Nem előzmény nélküli a kannabisz baromfitakarmányozási célú vizsgálata. 2022-ben a Chiang Mai University kutatói brojlereken folytattak kísérleteket, amelyek során a kannabiszt tartalmazó takarmány csökkentette az elhullási arányt, miközben javította a testtömeget és a hús beltartalmi mutatóit. Az eredmények az ökológiai termelésben gazdasági előnyökre is rámutattak.