0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 8.

Miért a kőgyapot?

A talaj nélküli termesztés bevezetése részben kényszer volt, részben a felelősebb, eredményesebb gazdálkodásra törekvés ösztönözte.

Szerző: Szőriné Zielinska Alicja

Az új, környezetkímélő technológiákkal elkerülhetők a talajból eredő gondok, mint a fertőzések és sófelhalmozódás, illetve csökkent a vegyszerek és inputanyagok felhasználása. A korszerű műszaki felszereltséggel a korábbinál egyszerűbb, kiszámíthatóbb és ismételhetőbb lett a termesztés. A rendszer fontos részei a talajhelyettesítő közegek, melyeknek nemcsak gyökérrögzítő szerepük van, hanem fizikai és kémiai tulajdonságaik a növekedési folyamatok irányítását is lehetővé teszik. A termesztés minden paramétere – tápanyag-utánpótlás és öntözés – könnyen szabályozható és a növény állapotához igazítható.

A Grodan kőgyapot alapanyaga bazalt, mészkő és koksz, amelyeket 4:1:1 súly­arányban 1500-1800 °C hőmérsékleten megolvasztanak. A keletkező lávát 0,005 mm vastag, hosszú szálakra felfújják, majd a „vattaszerű” anyagot össze­préselik és gyantával összeragasztják.

A kőgyapotban a szálak térfogata 4-8%, míg a pórusoké 92-96%. A vékonyabb kapilláris pórusok vízzel telítődnek, míg a vastagabbak alakítják ki a gyökérzet számára optimális levegő-ellátottságot.

Az előállított anyagot a szükséges méretre, kisebb-nagyobb kockákra, téglatestekre vágják, esetenként UV-stabil fóliába csomagolják. A gyártási technológia biztosítja a közeg megfelelő stabilitását, amely az egész termesztés során fennmarad. A folyamat szemléltetésére érdemes néhány számot felidézni: másfél köbméter bazalt elegendő 75 köbméter kőgyapot előállításához, ennyit használnak egy hektárnyi termesztéshez.

Pontosan irányítható a növény

A kőgyapot tiszta, betegségektől mentes, kémiailag inert, ami azt jelenti, hogy nem köt le semmilyen tápanyagot és/vagy kémiai anyagot, mint ahogy az a szerves alapú közegeknél megfigyelhető. Ez a tulajdonsága nagy előnyt jelent a termelőnek: a termesztés előtt nem kell feltölteni tápanyagokkal, hogy kialakuljon a közeg struktúrája, és az öntözésre használt összes tápanyag felvehető a növény számára. A tápanyagszintek nagyon gyorsan változtathatók, ami lehetőséget ad arra, hogy a technológiát precízen hozzáigazítsák a vegetációs időszakhoz, termesztési körülményekhez és a növény állapotához. Amennyiben szükséges a vegyszerek felszívatása, akkor abból kisebb mennyiség kell, és az anyagok felvétele is sokkal gyorsabb.

A szálak közötti kapillárisok megtartják a vizet, de nem kötik le, így lehetőség van pontosan szabályozni, hogy mennyi vizet kapnak a növények.

Az öntözés precíz szabályozása elsődlegesen a gyökeresedési folyamatot befolyásolja, a későbbiekben viszont nagy hatással van a gyökérzet megfelelő fejlődésére és az optimális generatív-vegetatív növekedés fenntartására.

A vastag kapillárisok nem képesek megtartani a vizet, az öntözés folyamán telítődnek, utána viszont biztosítják a levegőcserét a gyökérzónában.

A növények kőgyapotban termesztésével víz, tápanyagok és energia takarítható meg. A kőgyapot tiszta anyag, nem színezi be a vizet, ezért az ásványi anyagokban gazdag kifolyó drén könnyen összegyűjthető és újra felhasználható. A fertőtlenített, újrahasznosított drén révén 25-30%-kal csökkenthető a műtrágyázás költsége. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb erőforrással, minimális környezeti terheléssel kiváló legyen a termés minősége. Ezt a módszert precíziós termesztésnek is ne­vezzük.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: