A növénytermesztésben az egyik legelterjedtebb alkalmazás a képfelismerés. Drónokkal vagy mobiltelefonokkal készített képek alapján az algoritmusok felismerhetik a növénybetegségeket, kártevők nyomait vagy a tápanyaghiány jeleit. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdák gyorsabban és célzottabban avatkozzanak be, csökkentve a vegyszerek felhasználását.
Kamerák, mozgásérzékelők és egyéb szenzorok adatainak elemzésével időben észlelhetők a betegségek vagy a stressz jelei. Ez nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem az állatjólét javításához is hozzájárul.
A tanulmány külön fejezetet szentel a halászatnak és az akvakultúrának is. Itt az intelligens rendszerek segíthetnek a halfajok azonosításában, az állományok nyomon követésében és az élőhelyek állapotának vizsgálatában. Ezek az eszközök pontosabb képet adhatnak a vízi ökoszisztémákról, és támogathatják a fenntartható gazdálkodást.
A gép nem helyettesíti az embert
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a technológia elterjedésének még vannak akadályai. Sok helyen hiányoznak a megfelelő minőségű adatok, az algoritmusok betanítása időigényes, és a megoldások egy része még kísérleti fázisban van. Emellett fontos kérdés az is, hogyan lehet ezeket az eszközöket a gyakorlatban, a gazdák számára is könnyen használhatóvá tenni.
Összességében a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia nem váltja ki az embert a mezőgazdaságban, hanem új eszközt ad a kezébe. Az adatalapú döntéshozatal segíthet abban, hogy a termelés hatékonyabb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen. A következő években ezek a technológiák várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaság mindennapjaiban.
