Exportkapuk és EU-integráció, az új szabályok mögötti szándék

Az ukrán kormányzat világos stratégiai céllal vezette be az Európai Unióhoz igazodó állatjólléti szabályozást, amelynek középpontjában az állati eredetű mezőgazdasági termékek uniós exportjának elősegítése és az EU egységes belső piacához való fokozatos közeledés áll. Ukrajna 2022 óta hivatalosan is EU-tagjelölt ország, és a társulási megállapodás keretében vállalta, hogy agrárszabályozását lépésről lépésre összehangolja az uniós előírásokkal.

Ezek kiterjednek többek között a tenyésztési célból tartott állatok védelmére, a tojótyúkok ketreces tartásának tilalmára, a hízócsirkék tartására vonatkozó minimumkövetelményekre, valamint a borjak és sertések védelmére, továbbá az állatok szállítására és levágására vonatkozó normákra is.

Az új ukrán rendelkezések hatályba léptetésével, jóval a 2028-as határidő előtt, Kijev egyértelmű jelzést küldött arról, hogy komolyan veszi vállalt kötelezettségeit és az európai integrációhoz szükséges reformfolyamatokat.

A magasabb állatjólléti standardok bevezetése érdemben javíthatja Ukrajna exportlehetőségeit az európai piacokon. Az uniós vásárlók és hatóságok részéről egyre határozottabb elvárás, hogy az importált állati eredetű termékek előállítása ne csupán gazdasági, hanem etikai és minőségi szempontból is megfeleljen az európai normáknak.

A cég vezetője szerint az európai standardok követése nem puszta formalitás, hanem a stabil exportkapcsolatok záloga, és gyakorlatukban gyakran már azelőtt bevezetik az új követelményeket, hogy azok Ukrajnában kötelezővé válnának. Ez az előrelátó megközelítés hozzájárul a nemzetközi bizalom erősítéséhez, és megkönnyíti az ukrán termékek piacra jutását, mivel az uniós partnerek számára egyértelművé válik, hogy a minőségi és állatjólléti feltételek azonos elvek mentén érvényesülnek.

Az állatjólléti reform egyértelmű politikai üzenetet is hordoz az Európai Unió felé, mivel Ukrajna ezzel azt jelzi, hogy még a háborús nehézségek ellenére is hajlandó és képes átvenni az uniós szabályozási keretrendszert.

Ez erősíti az ország hitelességét és javítja EU-csatlakozási kilátásait. A lépés emellett tágabb uniós kereskedelempolitikai összefüggésben is értelmezhető. Brüsszel egyre határozottabban törekszik arra, hogy globális partnerei tiszteletben tartsák a környezetvédelmi és állatjólléti normákat, amit jól példáz az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás tervezete is, amely önálló fenntarthatósági fejezetben rögzíti ezeket az elvárásokat. Ukrajna mostani lépése illeszkedik ebbe az irányba, és precedenst teremt arra, hogy egy EU-n kívüli, de társult ország önként igazodik a közösség magas szintű standardjaihoz. Hosszabb távon mindez hozzájárulhat az egyenlőbb versenyfeltételeken alapuló európai kereskedelemhez, valamint mérsékelheti az EU és partnerei közötti szabályozási különbségekből fakadó feszültségeket.

Magyar versenyképesség: kiegyenlítődő feltételek vagy új kihívások?

A magyar mezőgazdasági termelők szempontjából az ukrán állatjólléti szabályok uniós harmonizációja összetett hatásokkal járhat. Egyfelől enyhítheti azt a régóta fennálló feszültséget, amelyet az európai, így a magyar gazdák is gyakran megfogalmaznak.